A kulcsfontosságú beruházásokhoz és a stabil működéshez szükséges létszámhoz ragaszkodik a SPAR, a különadó kigazdálkodása érdekében viszont a teljes működési struktúrában racionalizálja a költségeket – mondta a Világgazdaságnak Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató.
Gyöngyösi Balázs
2020.06.02, 06:29
Megosztom a cikket
A SPAR 2019-es pénzügyi mutatóit ismertetve Heiszler Gabriella elmondta: tavaly 10 százalékos növekedéssel 679,6 milliárd forintos bruttó forgalmat értek el.
Tatán 4,2 milliárd forintból épült hipermarket, emellett két új szupermarket nyitotta meg a kapuit, további 14 üzletet pedig felújítottak. A vállalat franchise-hálózatának éves bevétele elérte az 56 milliárd forintot, a Regnum Húsüzemé pedig a 40,9 milliárdot. Az év végén összesen 572 áruház tartozott a cégcsoporthoz.
Márciusban néhány napig a karácsonyt idézte a volumen, az áprilisra viszont rányomta a bélyegét, hogy forgalmi szempontból elmaradt a húsvét.
„Májusban már látszott az óvatosság, érezhetően sokan tartanak attól, hogy megváltoznak a jövedelmi viszonyaik. Emiatt az olcsóbb élelmiszerek kerülhetnek előtérbe, de az is megfigyelhető, hogy hiába vált többé-kevésbé újra szabaddá a mozgás, az emberek nem szoktak vissza a napi bevásárláshoz”
– összegezte a járványhelyzet fogyasztói trendekre gyakorolt hatását a SPAR ügyvezetője. Kifejtette, hogy a vásárlószám mintegy 30 százalékkal esett vissza, kérdés, hogy a fogyasztók hosszabb távon is úgy gondolják-e majd, hogy elég hetente kétszer boltba menni.
Heiszler Gabriella szerint krízisidőszakban különösen fontos, hogy rövidüljön az ellátási lánc, de az áruházlánc beszerzési politikája eddig is Magyarországra fókuszált.
Hangsúlyozta, hogy már 2018-ban 92,9 százalékban magyar beszállítóktól szerezték be az árut, azóta ez a mutató újabb 1-2 százalékponttal feljebb kúszhatott. A koronavírus ezzel együtt számos kihívást tartogatott a beszerzésben: lehet-e az importáru behozatalához kamiont találni, a hazai termékeknél pedig termel-e az adott gyártó, ha igen, híján van-e a csomagolóanyagnak?
Az ügyvezető arra is kitért, hogy a SPAR-ra havi mintegy egymilliárd forintos terhet rovó kiskereskedelmi különadó miatt konszernszintű döntés született arról, hogy melyek azok a beruházások, amelyekre mindenképpen szükség van, és melyek azok, amelyek átütemezhetők.
„Ami már engedélyezve van, épül, azt be is fejezzük, ezért a változásoknak leghamarabb az őszre, még inkább a jövő évre lehet hatásuk. Ezenkívül a költségek csökkentése az áruház teljes működésére vonatkozik, az ingatlanbérleti szerződéseket ugyanúgy átnézzük, mint mondjuk a biztonsági őrök óraszámát, de ha egy boltátalakításnál át kell kábelezni egyik helyről a másikra egy mérleget, azt is meggondoljuk” – tette hozzá Heiszler Gabriella.
Az interjút elolvashatják a Világgazdaság keddi számában
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
