Több tízmilliárd forint pluszbevételt vár 2021-től a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata átalakításától – olvasható a Dr. Bákonyi László adójogi szakértő által küldött elemzésben.
Mintegy 400 ezren adóznak így Magyarországon, csakhogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett foglalkoztatja így a munkavállalóit, így jogosulatlan versenyelőnyre tesz szert. A törvénymódosítás jelenlegi formáját több szervezet is kritizálja – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.
Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) a legnépszerűbb adófajta Magyarországon,
mintegy 400 ezren fizetik így közterheiket.
Azért vált sikeressé, mert a csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette az új vállalkozások elindítását.
12 millió forint a tételes – főszabály szerint havi 50 ezer forint – adóterhet jelentő kata értékhatára, felette 40 százalékkal adózik a bevétel. Az alanyi áfamentesség is előbbi értékhatárig választható.
Az utóbbi hetekben azonban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), majd a kormány is többször beszélt arról, felülvizsgálná a kata jelenlegi szabályozását annak érdekében, hogy a munkáltatók ne tudjanak katásként alkalmazni valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.
A kormány tervei szerint 2021-től változik a szabályozás, és az átalakítás várhatóan több tízmilliárd forint pluszbevételt jelent majd a költségvetésnek.
„Az a probléma a katával, hogy a munkaadók egy része munkaviszony helyett katás vállalkozóként, lényegében színlelt szerződéssel alkalmazza dolgozóit. A nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll, és azok a cégek, amelyek katás egyéni vállalkozókat vesznek fel dolgozni, jogosulatlan versenyelőnyre tesznek szert” – magyarázza Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
Ezt a trendet támasztja alá a Pénzügyminisztérium elemzése is, amely azt vizsgálta, milyen arányban váltak katásokká a korábban munkajogviszonyban foglalkoztatottak.
2013-ban a katásoknak mindössze 3 százaléka volt korábban alkalmazott, ez az arány 2019 végére elérte a 40 százalékot.
„A járvány miatt kialakult gazdasági válság még kiszolgáltatottabbá tette azokat, akiket illegálisan, katásként alkalmazott egy cég. A katás vállalkozót ugyanis nem védik olyan munkajogi szabályok, mint egy munkavállalót: a szerződését azonnal fel lehet mondani” – hangsúlyozza Dr. Bákonyi László.
A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a kisadózó vállalkozások éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40 százalékos adó terhelje. Vagyis az adót nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába.
Az MKIK támogathatónak tartaná a kata sávossá alakítását is, például úgy, hogy
hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
A kormány tervezetét a napokban az Adótanácsadók Egyesülete és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete is kritizálta, mondván: a javaslat a gazdaságfehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, a fiatalok körében fokozhatja az elvándorlást az országból, és újra helyzetbe hozhatja a számlagyárakat Magyarországon.
Dr. Bákonyi László adójogi szakértő kiemeli: a törvénymódosítás végleges formájától függetlenül biztos, hogy
a jövőben több NAV-ellenőrzésre számíthatnak az érintettek.
A katával trükközők már jelenleg is komoly szankciókra számíthatnak, és nem kizárt, hogy ezen a téren is szigorítás várható.
A jogviszony átminősítése miatt a munkavállaló már a jelenlegi szabályozás szerint is
kötelezhető az elmaradt 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére.
A megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot pedig a munkáltató fizeti meg, csakúgy, mint a magánszemélyt terhelő le nem vont járulék miatt keletkezett adóhiányt. Az adóbírság főszabály szerint az adóhiány 50 százaléka, de akár 200 százaléka is lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.