A hazai kkv-k csaknem 10 százaléka számol elbocsátásokkal

A magyar kis- és középvállalkozások nagyjából 10 százaléka biztosnak tartja, hogy a járvány második hullámában szükség lesz elbocsátásokra, további 24 százalékuk nem tartja kizártnak, hogy ilyen lépésre kényszerül – derül ki a MiniCRM felméréséből. A válaszadók 8 százaléka állítja, hogy cége legfeljebb egy hónapig bírja ki a komolyabb lezárásokat. Az adatok azt mutatják, a digitalizáció és az ügyfélkezelés automatizációja növeli a válságállóságot, és a fejlesztést az állam is támogatja.

Ma éjféltől érvényesek az újabb súlyos lezárások Magyarországon, és ez nagyon rossz hír a gazdaságnak és a munkavállalóknak.

A MiniCRM nem reprezentatív, de 280 magyar kkv által kitöltött felmérése ugyanis arra jutott, hogy a kkv-k 8 százaléka legfeljebb egy hónapot bír ki ilyen helyzetben.

Tavasszal egy hónap után már fokozatosan lazítani lehetett a korlátozásokon, de most a járványnak egy egészen más szakaszában tartunk. Éppen ezért aggasztó, hogy a megkérdezett cégek további 33 százaléka véli úgy, hogy 2-3 hónapnál nem bírná tovább a szigorú korlátozásokat

– mondja Leskó Norbert, vállalkozás szakértő, a MiniCRM igazgatója.

A második hullám hatásait már szeptemberben is megérezte a gazdaság. A határzár elzárta a külföldi turistákat Budapest elől, a szezon vége pedig visszavetette a belföldi turizmust, aminek aktivitása a közhiedelemmel ellentétben nyáron sem érte el a tavalyi szintet. Eközben a vállalkozások elhalasztják a beruházásokat, a lakosság pedig csökkenti a fogyasztását. Ennek megfelelően már szeptemberben is csökkent a foglalkoztatottak száma, pedig a járvány felfutása csak azután indult be igazán.

A kkv-k 9,4 százalékánál szinte biztosan szükség lesz elbocsátásokra, további 24 százalékuk nem tartotta elképzelhetetlennek ezt a kimenetet, arra az esetre, ami most bekövetkezett.

A tegnapi intézkedéseket már okkal nevezhetjük szigorú korlátozásnak, ezért azt mondhatjuk, hogy a cégek csak 67 százalékánál vannak biztonságban a munkavállalók

– tette hozzá Leskó Norbert.

Az ijesztő képet némiképp árnyalja, hogy a nagyobb cégek jellemzően optimistábbak a kisebbeknél, így az elbocsátási hullám talán kevesebb munkavállalót érint. A legalább 50 főt foglalkoztató cégeknek csak alig több mint 10 százaléka számolt be jelentős tavaszi árbevétel csökkenésről, a legfeljebb 10 főt foglalkoztatók körében viszont ez az arány 46 százalék.

A tavaszi korlátozások után az összes válaszadó 19 százalékának szinten maradt az árbevétele, 17 százalékuké pedig még nőtt is. Azok körében azonban, akik csökkenésről számoltak be (64 százalék), sokan (53 százalék) vannak azok, akiknél az árbevétel októberre sem állt vissza a járvány előtti szintre. Hogy mennyire nehéz a tervezés ezekben az időkben, azt jól mutatja, hogy ezeknek a cégeknek csaknem háromnegyede korábban azzal számolt, hogy őszre már hozni tudja a korábbi értékesítési szintet.

A vállalkozások 43 százaléka állította, hogy teljes mértékben tud távmunkában dolgozni, 39 százalékuk részben képes erre, 19 százalékuk viszont egyáltalán nem.

Problémát jelent ugyanakkor, hogy a távmunkában dolgozó cégek vezetői nem elégedettek a távmunka eredményességével. A cégvezetőknek csak egyötöde elégedett a távmunkával, 25 százalékuk tartja úgy, hogy ilyen körülmények között nem megy a csapatmunka, és 23 százalékuk gondolja, hogy távmunkában nehézkes a feladatmenedzsment. A felmérés fontos tanulsága, hogy erős határvonal húzódik azok között a cégek között, akik használnak digitális eszközt az ügyfélkezelésben és azok között, akik nem. Akiknek van ilyen rendszerük, azok fele akkora valószínűséggel szorulnak elbocsátásokra, mint azok, akik nem. „Egyértelműnek tűnik, hogy a járvány után reggel 8-kor kezdődik a digitalizációs boom

– mondja Leskó Norbert. A MiniCRM igazgatója szerint a cégek most még a sebeiket nyalogatják, és próbálják rendbe szedni a mérlegeiket, nem véletlen, hogy a közeljövő legfontosabb feladataként a legtöbben az árbevétel növelését jelölték meg.

A kis- és középvállalkozások digitalizációját az állam is támogatja.

EU-s támogatási forrásokból a GINOP 3.2.2 három éven keresztül folyamatosan pályázható forrást biztosított erre a feladatra. Ez a kiírás idén márciusban lezárult, de csak azért, hogy a helyére lépjen a Ginop 3.2.7-20 jelzésű pályázat a „Komplex vállalati digitális megoldások, szolgáltatások bevezetésének célzott támogatása” cím alatt.

A járvány miatti új kihívások között azonban mindjárt a második helyen az új ügyfelek toborzása áll, és előkelő helyen szerepel a termékértékesítés és a termékpaletta megújítása és a feladatmenedzsment újragondolása is. Ezek mind olyan területek, ahol a digitalizáció sokat segíthet, és kiszámíthatóbbá teheti a működést. Leskó szerint azonban a legfontosabb, hogy a járvány, a távmunka, a beszerzési és értékesítési csatornák eldugulása miatt a cégeknek át kellett tekinteniük a folyamataikat. Márpedig a folyamatok áttekintése és leírása minden automatizálás és rendszer bevezetés alapja, legyen szó termelésről, értékesítésről, cash flow előrejelzésről, kintlévőség-kezelésről, vagy munkaerő felvételről és betanításról. Ezek mind olyan hasznos funkciók, amik önmagukban is javítják a válságállóságot.

A folyamatok precíz, és következetes feltérképezése, és az ezekre épülő rendszer bevezetések ezzel szemben azzal kecsegtetnek, hogy