Bevethetik a kontaktkövető alkalmazást Magyarországon

Tíz további európai ország mintája alapján már Magyarországon is folynak tárgyalások egy kontaktkövető alkalmazás elindításáról, melyet Németországban vetettek be először a koronavírus ellen. Többek között erről is szó esett az SAP konferenciáján, melyen a hazai gyakorlatban is már működő innovatív egészségügyi megoldásokról folyt a diskurzus.

Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágaktól, és világszerte lassan zajlik a transzformációja.

Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30 százalékát az egészségügy generálja

- hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP egészségügyért felelős fejlesztési igazgatója.

Az 1960-80-as években a nagyszámítógépekkel és PC-kkel indult meg a szektor átalakulása, az üzleti folyamatok automatizációjára a 90-es-2000-es évek során került sor az internet és a kliens szerverek megjelenésével, napjainkban pedig a felhőszolgáltatásokra, a közösségi felületekre, a BigData-ra, és az adatplatformokra támaszkodva zajlik a digitális transzformáció.

Most vagyunk a küszöbén annak, hogy az okos technológiák segítségével az egészségügyben is intelligens vállalatokká alakuljanak a szolgáltatók

- tette hozzá az SAP igazgatója.

A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer, és olyan megoldásokat igényel, amely a minőségi ellátást és a költséghatékonyságot egyszerre szolgálja. Más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni.

Az egészségügyi költségek hatalmas terhet rónak a magyar társadalomra, hiszen a magyarországi GDP megközelyítőleg 6,5 százalékát teszik ki

- hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és elemzése óriási előnyökhöz juttathat a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is. Ez jelentős hatékonyságnövekedést és drasztikus költségcsökkenést eredményezhet a kórházi- és járóbeteg ellátásban egyaránt, amivel mind állampolgári, mind össztársadalmi szinten csak nyerhetünk – mondta el Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

A jövő egészségügye digitális

Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt, és további 10 európai országban bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazása is. A Németországban már 20 millió letöltést elértalkalamzás mellett további 3 SAP alapú, már Magyarországon is működő, innovatív digitális egészségügyi megoldást mutattak be a konferencián.

Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok több mint 7 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43 százalékát adminisztrációval töltik.

Ebben segít például a magyar tulajdonú BELUX fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak már itthon is. A hazai radiológusok 85 százaléka ennek a szoftvernek a segítségével készíti el szakvéleményét a felvételek orvosszakmai elemzése során.

Mezei Rudolf, az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, a COVID-helyzet új perspektívába helyezte a telemedicinát, az ennek hatására keletkező nagy adatvagyont. Jelenleg több hazai kózházban és rendelőintézetben futnak Medistance pilot-projektjeik, amelyek 4 területen bizonyítják a telemedicina előnyeit: