MEKH: nagyobb szabályozási tartalék kell

Olyan ösztönzőrendszeren dolgozik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az érintett iparági szereplőkkel, amelynek bevezetésével az áramtermelők az eddiginél pontosabban tájékoztathatják előre a rendszerirányítót arról, mikor és mennyi villamos energiát juttatnak az országos hálózatba.

E tájékoztatás, azaz a menetrendezés azért kulcsfontosságú, mert a biztonságos áramellátás érdekében minden pillanatban ugyanakkorának kell lennie a hálózatba bekerülő és az abból vételezett áram mennyiségének.

A kínálat és a kereslet egyensúlyát országosan a Mavir tartja fenn,

például tartalékkakapacitások beindításával, vagy a felesleg áramtermelés leállításával, de jelentős az elosztó-hálózatok szerepe is. Ezekre az egyébként költséges beavatkozásokra (le- és felszabályozásra) azonban annál kevesebbszer és annál kisebb mértékben van szükség, minél pontosabban tudható előre a majdani áramkínálat alakulása. E pontosság szempontjából azonban növekvő kockázatot rejt, hogy lendületesen nő a hazai hálózatra kapcsolódó időjárás- és napszakfüggő módon termelő naperőművel száma.

A naperőművek termelése értelemszerűen sokkal nehezebben menetrendezhető, mint a fosszilis és a nukleáris alapúaké,

éppen e problémát mérsékelné, ha létrejönne az elosztói szintű rugalmassági szolgáltatások piaca az említett ösztönzőrendszer bevezetésével.

A hazai villamosenergia-kereskedelem piaci szabályozásáról és a megújuló energia projektek helyzetéről tegnap Vigassy Csaba, a MEKH főosztályvezetője beszélt a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) tegnapi konferenciáján. A MEKH közleménye szerint a főosztályvezető hangsúlyozta, hogy

a hazai napelemes villamosenergia-kapacitás 2030-ra legalább 6000 megawatt lesz az előrejelzés szerint, közel négyszerese a mostaninak.

(És a háromszorosa a Paksi Atomerőművének – a szerk. –, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi folyamatosan termel.) A naperőművi kapacitás 2040-re megközelítheti a 12 ezer megawattot.

Nagyobb tehát az ellátásbiztonság, ha kiszámíthatóbb a megújuló energiaforrások rendelkezésre állása, és kevésbé kell növelni a szabályozási tartalékokat is

– hangsúlyozta a főosztályvezető. Az érintett vállalatok hálózatfejlesztési tervének új módszertana azt a célt szolgálja, hogy a megújulók integrálása minél hatékonyabb legyen. A naperőművi termelés növekedése miatt azonban a szabályozási kapacitásoknak is bővülniük kell, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a rugalmasan szabályozható, gyorsan indítható kapcsolt energiatermelő erőművek.

Vigassy Csaba a megújuló forrásból és hulladék hasznosításából származó áram termelését támogató Metár-rendszer legutóbbi tendere kapcsán kiemelte, hogy a csökkenő napelemes beruházási költségek és a magas piaci árak miatt a pályázók alacsony támogatást kértek. (Az őszi tender eredményhirdetése a hivatal korábbi ígérete szerint 2021 január végén lesz.) A 2019-es tenderen még 22,45 forint volt a kilowattóránkénti (kWh) napelemes referencia piaci ár,

ennél most 12 alacsonyabb ajánlat is érkezett.

Mivel az alacsony ajánlati ár nem csökkenti a kiosztható támogatási keretet, a viszonylag kis támogatásból akár nagy megújuló kapacitás is támogatható.