Formálódik a patika-tőkealap

Az idén elérheti a 700 milliárd forintot is a hazai gyógyszertárak forgalma

– mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke.

Ez a tavalyihoz képest csupán néhány százalékos emelkedés annak ellenére, hogy a statisztikák szerint egyes hónapokban kiugró gyógyszerfogyasztás, akár 59 milliárd forintnyi is volt.

A vényköteles készítmények 2020-as patikaforgalma szeptemberig 416 milliárd forint volt. A 2019‑es adat még nem áll rendelkezésre, a 2018-as belföldi gyógyszertári forgalom 672,5 milliárd forintot, a 2017-es 671 milliárdot tett ki. Évente átlagosan 100-120 gyógyszertár esetében okoz problémát a generációváltás – mutatott rá Hankó Zoltán –, ami öt-tíz éven belül olyan súlyú problémává válik a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet szerint, hogy a megoldásához széles körű szakmai összefogásra lesz szükség. Tavaly 2356 patika működött Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a gyógyszerészek 62 százaléka 46 évesnél, 12 százaléka 62 évesnél idősebb.

A gyógyszerészeknek a tulajdonszerzésnél a legnagyobb probléma a saját tőke hiánya.

Mint Hankó Zoltán elmondta, a privatizált és jogelőd nélküli gyógyszertárakat alapító nemzedék tagjainak jelentős hányada már nyugdíjaskorú, mivel pedig a piacon strómanmegállapodások is vannak, tisztázni kellene a tulajdonosi kérdéseket. A megoldások egyike egy nemrég módosított kormányrendelet, amelyben kijelölték a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-t, hogy új programjai révén a hazai patikák nagyobb hányada lehessen magyar gyógyszerészek tulajdonában. A Hiventures már tételesen egyeztetett a kamarával a patika-tőkealappal kapcsolatos eljárásrendről, és kijelölte azt a vezetőt, aki véglegesíti az eljárásrendet.

Nem egyszerű összehangolni a tőkebefektetések világában dolgozó szakemberek és a kamara érdekvédelmi szempontjait

– mondta Hankó Zoltán, de a célok egyértelműek: segíteni kell a gyógyszerészeket a tulajdonszerzésben, mégpedig olyan konstrukcióban, amely figyelembe veszi az ágazati spe­cialitásokat. Fontos az is, hogy akár párhuzamosan is igénybe lehessen venni az államilag támogatott patikahitel-programot és a patika-­tőkeprogramot. Az utóbbi a többségi gyógyszerészi tulajdon megszerzésén túl lehetővé teszi a már meglévő többségi hányad növelését is, ezenfelül támogatja a gyógyszerészek generációváltásához kapcsolódó tulajdonszerzést.

A kamara elnöke megemlített egy Ginop-pályázatot is, amely ugyan nem gyógyszertár-specifikus, de lehetővé teszi 1400 településen a vállalkozások fejlesztését. Kétmillió és hatvanmillió forint közötti összegre lehet pályázni, a vissza nem térítendő támogatás a költségek 70-100 százalékát fedezi. Az ország mintegy 1500 településén nincs gyógyszertár az MGYK információja szerint, e jellemzően kicsi, esetenként 500 fő alatti településeken összesen körülbelül 600 ezren élnek. Lényegesen kevesebb olyan település van, ahol ugyan nincs gyógyszertár, de valamilyen ellátást meg lehetne helyben szervezni. Erről már folynak az egyeztetések a Magyar falu program irányítóival. Hankó Zoltán szerint a legnagyobb gond

azon kistelepülések gyógyszerellátásának a megmentése, amelyekben még van gyógyszertár, de a gazdálkodási körülményeik rosszak.