Klímatörvény-dömping a küszöbön

Több olyan törvény van a parlament előtt, amelyek a kormány által múlt év második felében indított klíma- és természetvédelmi akcióterv megvalósítását, például a hulladékgazdálkodás megújítását, az egyszer használatos műanyagok használatának visszaszorítását, vagy az illegális hulladék lerakásának megakadályozását segítik. A jogszabályalkotás előkészületeit a koronavírus okozta helyzet nem fékezte – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy háttérbeszélgetésen.

Az eseményen az elfogadásra váró törvények között Kaderják Péter energetikáért és klíma ügyekért felelős államtitkár kiemelte az energiahatékonysági kötelezési rendszer bevezetését, amely a legnagyobb szolgáltatókat, kereskedőket kötelezi energiatakarékossági beruházásokra.

E beruházások piacának nagysága 10 év alatt ezermilliárd forintos lehet, a végrehajtott beruházások, fejlesztések révén pedig a szaktárca alsó becslése szerint is legalább 90 petajoule energia megtakarítás érhető el.

Ez a klímacélok mellett azért is fontos – hívta fel a figyelmet az államtitkár – mert a kisebb felhasználás kisebb rezsit is jelent, továbbá csökken általa az ország áram- és gázimportigénye.

Az Országgyűlés várhatóan a jövő héten fogadja el az áramtörvény módosítását is, amely megadja a jogi kereteit a jelenlegi, centralizált energiarendszer decentralizált formában való kezelésének.

A megújuló alapú energiatermelés terén elért eredményeknek köszönhetően ugyanis már mintegy 70 ezer háztartási méretű naperőmű működését kell kezelnie a villamosenergia rendszerben.

A már megfogalmazott törvényjavaslatok mellett készül a nemzeti tiszta fejlődés stratégia, az ehhez képest részterületnek számító hidrogénstratégia, továbbá az akkumulátorstratégia. Az utóbbi részeként majd létre kell hozni egy magyarországi akkumulátorszövetséget az elektromobilitás segítése érdekében. Jövőre áll össze az éghajlatváltozási cselekvési terv is.

Kaderják Péter Péter hangsúlyozta, hogy a felsorolt feladatok előzményeként

Magyarországon tavaly a 1990-hez képest a harmadával csökkent az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása, ami nem csak a szocialista nagyipar leállásának, hanem a már meghozott klímavédelmi intézkedéseknek is köszönhető.

Az egy főre jutó hazai ÜHG-kibocsátás 6,5 tonna, ez az uniós átlagnak csak a 74 százaléka, és ezzel az értékkel az uniós rangsorban a hatodik legjobb helyen állunk. Erre a teljesítményre épültek az év elején bemutatott, nyolc fő feladatot kijelölő, klímavédelmi dokumentumok, és fogadta el júniusban a parlament a fő klímacélokat. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a 2050-re elérendő klímasemlegesség, és, hogy 2030-ra a hazai áramtermelés 90 százalékban karbonsemleges legyen. A mostani arány egybéként 60 százalék, amelynek a másfélszeresét a két új paksi blokk átadásával, és a beépített naperőmű-kapacitások 6 ezer megawattra történő emelésével lehet elérni. A 2040-es naperőműcél már 12 ezer megawatt. Szintén 2040-re az áramimport arányát a felhasználásban a mostani, mintegy 30 százalékról 20 százalékra kell csökkenteni.

Az államtitkár – valamint Boros Anita, a szaktárca építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára – ismertette a klíma- és környezetvédelmi akcióterv megvalósításának jelenlegi állását, eredményeit. Ezek közé tartozik a Mátrai – hétfőn már bejelentett – olyan átalakítása, amelynek eredményeként a létesítményben környezetkímélő technológiát fognak használni. Épül például egy gázüzemű erőmű, beindul a hulladékok és folytatódik a biomassza hasznosítása, és innovatív projektek is indulnak.

A hazai kkv-knak megnyílt egy 32 milliárd forintos forrás, amelyből olyan beruházáshoz juthatnak vissza nem térítendő támogatáshoz, amellyel saját energiafogyasztásukat váltják ki zöld megoldással, 2021-ben és 2022-ben.

Az év elején megfogalmazott csomag része volt az is, hogy minden újszülött után tíz fát kell ültetni. Erre az ITM az idén kétmilliárd forintot szánt, ez több mint három millió facsemete elültetését jelentette, mintegy 650 hektárnyi új erdőben.

A megújuló alapú energiatermelés támogatásának köszönhetően két év alatt megduplázódott a hazai napenergiakapacitás.

Jelenleg 2000 megawattnál tartunk, épp ekkora a Paksi Atomerőműé is, de nem szabad elfelejteni, hogy az azonos kapacitás jelenti azonos mennyiségű energia előállítását. A megcélzott feladatok része volt a már folyamatban lévő zöld busz program, és a zöld államkötvény is. Az utóbbiból egy hete az Államadósság Kezelő Központ másfél milliárd euró értékben dobott a piacra, 15 éves futamidővel. A vevők között amerikai, brit, német, és ausztriai befektetők voltak.

Boros Anita egyebek mellett ismertette, hogy a Tisztítsuk meg az országot akció keretében az önkormányzatok összesen 13 milliárd forint pályázhatnak támogatásra az illegálisan lerakott települési hulladékok összegyűjtéséhez. (Az igényelhető pénz nagysága függ az érintett településkategóriától.) Közölte, hogy a jövő évtől indul a hulladékgazdálkodás új rendszere, de nem egy új hivatal keretében, hanem a meglévő kormányhivatal-hálózat részeként egy 400 fős szervezeti egységen keresztül.