Változnak a trendek a cafeteriában

A korábbi évekhez képest több a kérdőjel a cégeknél, hogyan is nézzen ki az idei cafeteriarendszer. Eljött a nem szokványos utak keresésének az ideje. A HR Portál összefoglalója öt trendet mutat be.

1. Rutin helyett forgatókönyv

Más hozzáállás lesz idén nyerő a HR-esek között a juttatások tervezésénél. A Covid-helyzet miatt rendkívül nehezen tervezhető a jövő. Például nem tudható, mikor lesznek lazítások a járványhelyzetben, mikor nyitnak ki az éttermek, a szállodák, a szórakozóhelyek.

Rutin helyett több forgatókönyvvel kell készülni, és akár egy-két napon belül az aktuális lehetőségekhez igazítani a juttatásokat

– mondja Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.

Hozzáteszi, hogy minden korábbinál fontosabb lett a rugalmasság, a HR-esek pedig keresik az újdonságokat, az adott helyzetre legjobban reagáló juttatási elemeket.

Fata László juttatási szakértő szerint, ha nyáron „kinyílik” az ország, akkor a legnépszerűbb elem, a SZÉP Kártya jól használható kikapcsolódásra (nyaralás, szórakozás, szabadidő, étterem), ráadásul június 30-ig a munkáltató 16,5 százalékos közteherrel adhatja szállásra 400 ezer, vendéglátásra 265 ezer, szabadidőre 135 ezer forintos keretösszegig.

Ha nem, vagy korlátozott lesz a mozgás, akkor viszont fontosabbak lehetnek más juttatások, például az otthoni munkavégzés támogatása, járványügyi szűrések. A változó helyzetet már tavaly megtapasztalhatták a munkavállalók, amikor az adómentesen adható kulturális és sportrendezvényekre szóló belépők keretét nem tudták az év elején tervezett mértékben felhasználni.

2. Előtérbe kerülnek a munkavállalók igényei

Fontos felmérni azt is, hogy mire van a munkavállalóknak igénye. Fata László arra figyelmeztet, hogy ez cégenként, korosztályonként eltérő, így nem spórolható meg a beszélgetés, vagy kérdőíveken az igények felmérése. Bevonhatók ebbe a középvezetők is, akik közelebb dolgoznak a munkavállalókhoz, mint a HR vagy a felsővezetés. Nem érdemes azonban csak dolgozói érdeklődés alapján, csak választható juttatási csomagot összeállítani.

A sikeres juttatásoknál figyelni kell a munkáltatói célokra is.

Home office-ban dolgozóknál például fontos lehet

a hatékony munkát lehetővé tevő munkaállomás, egy ergonomikus szék vagy egy gyors netkapcsolat, amit nem biztos, hogy mindenki beleválogatna a cafeteria keretébe.

3. Fontosabb lesz a biztonság és a családtagok támogatása

Az Edenred Magyarországon tavaly novemberben kutatást készített, amelynek egyik legfontosabb eredménye:

előtérbe került a munkavállalóknál a biztonság, a megkérdezettek kétharmada válaszolta azt, hogy anyagilag segíti családtagjait.

Erre az igényre született meg a cég új kártyacsaládja, amely február 1-től elérhető. Ennek lényege: a munkaadó közvetlenül a munkavállaló családtagjait támogatja. A munkaadó a támogatást a családtag nevére kiállított kártyán teszi elérhetővé, amit aztán a hozzátartozó meghatározott termékkörök vásárlására használhat (készpénzre nem válthat). A termékkörök igazodnak az egyes csoportok költési szokásaihoz és mindennapi szükségleteihez.

A juttatás az adójogszabályokban „egyéb jövedelem” kategóriában adózik (37,76 százalékkal).

Szendrő Tamás megjegyzi, hogy egy ilyen típusú támogatás

azt üzeni a dolgozónak, hogy a cég valóban odafigyel rá és reagál az aktuális helyzetére, ezáltal erősítheti a munkavállaló elköteleződését.

4. Fókuszban az egészségmegőrzés

Szendrő Tamás és Fata László is úgy látja, hogy

a járványhelyzet felértékelte az egészségmegőrzést.

A járványügyi szűrővizsgálat adómentes juttatási elemként való megjelenése ráirányította a figyelmet a már egy ideje szintén adómentesen adható oltásokra (minden védőoltásra vonatkozik a kullancstól az influenzáig), amit korábban kevesen használtak. Az egészségbiztosítási szolgáltatások népszerűségének növekedése pedig már a Covid előtt megfigyelhető volt.

5. Erősödőben a fix juttatások

A Cafeteria TREND most lezárult, a több mint 600 munkaadó részvételével zajlott felmérés eredménye, hogy a szervezetek 36 százaléka nettó rendszerben adja a juttatásokat, ami érezhető elmozdulás a korábbi évek 26 százalék körüli szintjéhez képest.

Ez azt jelenti, hogy a munkaadó befizeti a teljes közterhet a kiadott juttatás után, nem vonják le az adót a munkavállaló keretéből. Fata László az eredményt úgy kommentálta, hogy ez a fix juttatások erősödését is jelzi. A cégek általában a maguk részéről és a munkavállaló számára is fontos elemeknél alkalmazzák ezt az elszámolási módot.

Ki, mennyit ad 2021-ben?

Január közepén a www.cafeteriatrend.hu oldal hírlevél olvasói közt megvizsgálta, hogyan alakulnak a juttatási keretek 2021-re. A válaszadók 36 százaléka alkalmaz nettó elvű juttatási rendszert, míg 57 százalék bruttó cafeteria kerettel dolgozik, melynél a keretösszeg tartalmazza a juttatásokhoz kapcsolódó költségeket is.

„A válaszadóknál a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt azok száma, akik nem adnak vagy 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria keretet. Míg tavaly 6 százalék nyilatkozott így, addig 2021-re a válaszadók 17 százaléka nyújt ilyen alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Emellett a többi juttatási összegnél jelentősebb változás nem tapasztalható az előző évhez képest. Így a keretösszeg csökkenés főképp annak tudható be, hogy a munkáltatók egy része megszüntette az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját” – összegezte Fata László, a Cafeteria TREND szakértője.