Kevesebb cég keresett dolgozót tavaly

Tavaly 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel a cégek, mint 2019-ben, ezzel szemben a hirdetésekre jelentkezők száma 26 százalékkal meghaladta az előző évit

– érzékeltette a munkaerőpiac elmúlt évi jelentős változását a Világgazdaságnak Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. Az álláskeresők számának bővülését a Profession.hu-ra feltöltött önéletrajzok számának 23 százalékos növekedése is mutatja.

Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója is hasonló trendről számolt be lapunknak:

hirdetői és álláskeresői oldalon is 20-30 százalékos változást tapasztaltak az év folyamán, az előbbi esetében a csökkenés, az utóbbinál a növekedés volt ilyen mértékű.

A hiányszakmákban nem volt megtorpanás, a járványhelyzet miatt átalakuló fogyasztói és felhasználói szokások azonban befolyásolták a piacot: megugrott a létszámigény például az élelmiszer-feldolgozás, a raktározás és a belföldi kiszállítások területén.

Laczi Péter, a Pannon Work operatív igazgatója azt emelte ki, hogy a hirdetéseik száma mintegy harmadára csökkent, és a megrendelések is hasonló mértékben zsugorodtak. A felszabaduló munkaerő szerinte megindított egy minőségi cserét is a munkáltatók oldaláról, hiszen ismét lehetett válogatni a jelentkezők között. Ez a folyamat szeptemberre már vissza is fordult, és megint a minőségi munkaerő évek óta tartó problémájával küzdenek a cégek. Tapasztalatai szerint az elektromosautó-gyártásban és az ahhoz kapcsolódó területeken folyamatos volt a munkaerő iránti kereslet, és az informatikában is növekedett az idény. A kereskedelemben főleg az év végén volt nagy felfutás, ahogy az ipar is ekkorra tért magához. Sok esetben a létszámigények elérték vagy meg is haladták a járvány előtti szintet.

A legtöbb szektort azonban negatívan érintette a járvány. A legnagyobb vesztes kétségkívül a vendéglátás és az idegenforgalom, amelyeknél éves szinten 61 százalékkal esett vissza az új álláshirdetések száma

– jelzik a Profession.hu adatai. Az ingatlanértékesítést, a mezőgazdaságot, az oktatást, a mérnöki munkaköröket, illetve az IT-szektort egyáltalán nem vagy csak alig érintették a járvány hatásai. A munkanélküliek számának emelkedésével megnőtt a kereslet a kevesebb szaktudást igénylő állások iránt is, kibillent az álláspiac egyensúlya, és több szektorban is visszatért a túljelentkezés évek óta ismeretlen jelensége. A legnagyobb mértékben a raktárosi és a bolti dolgozói munkakörökben nőtt meg az egy hirdetésre jutó jelentkezések száma.

A Prohuman tapasztalatai szerint a legkeresettebb munkakörök továbbra is a termelési és gyártósori pozíciók, valamint az ezeket kiszolgáló feladatkörök. Ugyanígy nagy a kereslet az élelmiszeriparban a raktári és a szakképzett logisztikai munkatársak iránt. Sok árufeltöltőt, eladót és fuvarozót is keresnek. Az építőipar kezd magára találni, egyre nagyobb az igény a villamossági szerelők, géplakatosok, esztergályosok, festő-mázolók munkájára. Juhász Csongor szerint

az idei első fél év fő célja a hiányzó munkavállalói létszám feltöltése lesz, majd az év közepétől versenyezhetnek a cégek a minőségi munkaerőért vagy annak megtartásáért.

Szerinte a korábbi munkaerő-hiányos időszakhoz képest kevesebb lesz a munkalehetőség idén a legképzetlenebb réteg számára, a turizmusból rövid távra szakmát váltók a könnyebb munkaköröknél tehermentesítik a cégeket, de a járvány visszaszorulásával bizonyára visszatérnek eredeti foglalkozásukhoz. A Profession.hu felmérése szerint a magyar vállalatok többsége optimista az évet tekintve: csak 5 százalékuk prognosztizál létszámbeli csökkenést, és 44 százalékuk növekedéssel számol.