A Nike és a H&M konfliktusba került Kínával a hszincsiangi pamut miatt

A Nike és a H&M kiskereskedelmi óriások aggodalommal figyelik Kínát, miután erős a gyanú, hogy az országban embertelen munkakörülmények között dolgoztatják az ujgur kisebbséghez tartozó embereket a hszincsingi pamut előállításának munkálatai során – számolt be róla a BBC.

Kínában sokan bojkottra szólítottak fel, több helyi híresség pedig megszakította kapcsolatait a H&M-mel.

A közelmúltban több nyugati ország is szankciókat vezetett be Kínával szemben az ujgur muszlim kisebbség elleni emberi jogi jogsértések miatt. A szankciók főleg utazási tilalmakat, vásárlások befagyasztását és tisztségviselők kitiltását jelentik.

Decemberben a BBC is publikált anyagot arról, hogy Kínában több százezer elnyomásban élő, kisebbséghez tartozó embert – köztük ujgurokat is – fizikai munkára kényszerítenek Hszincsiang régióban, főleg a gyapotmezőkön.

A Nike és a H&M egyaránt közleményt adott ki arról, hogy

aggódik a kényszerrel végrehajtott gyapotszedés miatt, és azzal védekeztek, hogy nem a kérdéses területről szerzik be alapanyagaikat.

A kijelentések nem maradtak következmények nélkül, a kínai állami médiában azóta több hír jelent meg a hszincsiangi gyapot védelmében, és a két nyugati márka bírálatáról is. Mindkét vállalatot érzékenyen érinti az ügy, Kína ugyanis fontos piacuknak számít.

A H&M China szerdán közzétett egy nyilatkozatot a kínai Weibo közösségi oldalon, amely szerint

tiszteli a kínai fogyasztókat, és mint mindig, ezúttal sem képvisel semmilyen politikai álláspontot.

Szerda estig több nagy kínai e-kereskedelmi platform – köztük a Pinduoduo, a JD.com és a Tmall – kivonta a H&M termékeit az értékesítéséből.

A közösségi médiában ellenséges hangulat alakult ki a két nyugati nagyvállalat ellen, és a Weibo közösségi oldalon a „Támogatom a Hszincsiang gyapotot” hashtag a legnépszerűbb témák közé került több mint 18 milliárd megtekintéssel.

Kína előszeretettel használja kereskedelmi erejét és a kiskereskedelmi nacionalizmust olyan esetekben, amikor külföldi kormányok és nyugati nagyvállalatok Peking számára nem tetsző témákban nyilvánulnak meg.

A mostani erőteljes reakció időzítése sem véletlen, ugyanis komoly gazdasági válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság is egyre komolyabb szankciókat vezetett be, vagy készül bevezetni Kínával szemben.