Kitört az aranyláz Egyiptomban

Miután kiderült, hogy hatalmas aranymezők rejlenek Egyiptom Keleti-sivatagjának homokja alatt, a 2019-es esztendő végén Kairó enyhített a bányászati szigoron, és lazább szabályokat állított fel a nemesfém-kitermelésbe beruházó külföldi cégek részére – olvasható a Reuters összefoglalójában.

Mint írták, a taktika bejött, idén már hatalmas a tolongás az ígéretes lelőhelyekért.

Az Origo szerint az egyiptomi kormány nem titkolt célja a bányászati reformmal az, hogy a külföldi tőke bevonásával felfutassa az ország gazdag ásványkincs-tartalékainak hasznosítását. Az egyiptomi Olaj- és Ásványügyi Minisztérium közlése szerint a nemrégiben felfedezett egymillió unciás lelőhelyen akár 95 százalékban is kitermelhető aranylerakódást találtak. Becslések szerint a lokáció az arany mai árán számolva akár 1,8 milliárd dollárt, 540 milliárd forintot is megérhet.

Az új lelőhelyek nyomán kialakult hatalmas nemzetközi lelkesedés viszont elkerülhetetlenné tette az egyiptomi bányaszabályok módosítását. Amíg korábban minden bányacégnek megállapodást kellett kötnie a kormánnyal a működéshez, addig a 2019-es módosítások ezt a rendelkezést eltörölték, sőt,

a vállalatok számára 20 százalékban maximalizálták a kitermeléshez kapcsolódó állami jogdíjakat.

Ez pedig meg is hozta a kívánt hatást, mert az ország egy esztendő leforgása alatt öt aranykutatási szerződést kötött meg, tavaly novemberben pedig további 82 kutatási blokkot ítélt oda 11 vállalatnak. Ezek között az újdonsült cégektől kezdve az olyan ipari óriások, mint a Barrick Gold Corporation is megtalálhatók. A kormány úgy kalkulál, hogy a kedvezőbbé tett szabályozással 2030-ig egymilliárd dollárnyi új beruházást csábíthat a bánya- és energiaszektorba.

Az aranykitermelésre kínált blokkok a Keleti-sivatag térségében, egy nagyjából 220 ezer négyzetkilométeres régióban találhatók, amelyet nyugaton a Nílus folyó völgye, északon a folyó deltavidéke, keleten a Vörös-tenger határol, délen pedig a Núbiai-sivatagban folytatódik. A geológiai kutatások már korábban alátámasztották, hogy az úgynevezett

Arab-Núbiai-pajzs vélhetően a világ egyik legértékesebb ásványianyag-tartalmú területe.

Kiemelték, egy bányaprojekt a felfedezéstől a kitermelésig tart, a folyamat egésze átlagosan 10-15 évet is felölelhet. Ez ugyan hosszú idő, de a közgazdászok úgy prognosztizálnak, hogy a 2020-ban történelmi csúcsot döntött arany árfolyama a következő években is magasan marad.

Ezért nem meglepő, hogy mind az állam, mind a cégek bíznak az ígéretes lelőhelyekben és a hatalmas profitban.

Ugyanakkor a helyi környezetvédők nagyon aggódnak a bányászat természetkárosító hatásai és az ágazat magas szén-dioxid-kibocsátása miatt.

A bitcoin lehet az új digitális arany

A Covid-19 válság elképesztő lendületet adott a CC-k iránti keresletnek, a bitcoin árfolyama egy év alatt a hétszeresére ugrott.