Az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén tárgyalt az igazolványról. A vitában Didier Reynders igazságügyi biztos emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó intézkedések mellett egy megbízható, egységes, minden európai tagállam által elfogadott dokumentumra van szükség a nyári utazások lehetővé tételéhez.
El kell kerülni, hogy többfajta ellenőrizhetetlen dokumentum jöjjön létre az egyes tagállamokban. Ez növelné a hamisított iratok elterjedésének kockázatát, ami a vírus további terjedésének és a bizalmatlanságnak a fokozódásával járna
– mondta a biztos.
A bizottság ígérete szerint a személyes adatokat biztonságosan kezelik, és tárgyalnak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), hogy az igazolványt Európán kívül is elfogadják. Brüsszel ez ügyben egyeztet az Egyesült Államokkal is.
A bizottság reményei szerint az ingyenes igazolvány már júniusban elérhetővé válik, egyes tagállamok azonban nem akarnak addig várni.
Görögország például már megkezdte a lazításokat bizonyos országokból, köztük uniós tagállamokból érkező beoltottak számára, május közepén pedig a külföldi turistákat érintő minden korlátozást felold. Olaszország és Spanyolország is sürgeti az összes lehetséges eszköz bevetését, hogy minél hamarabb talpra állíthassa a turizmustól nagyban függő gazdaságát. A bizottság szerint azonban még nincs itt az ideje annak a vitának, hogy milyen előnyökkel járhat az igazolvány, milyen korlátozások alól mentesüljenek a birtokosai, illetve milyenek maradjanak érvényben a nem beoltottak esetében.
A biztos ezért felszólalásában azt javasolta, hogy az igazolvány felhasználhatóságáról egyéb területeken a tagállamok saját hatáskörben dönthessenek.
A bizottság mindenképpen biztosítani kívánja, hogy az igazolvány megfeleljen a nemzetközi szabványoknak, és kizárja a diszkrimináció minden formáját.
Megkezdődött az Európai Bizottság által az AstraZeneca ellen szerződésszegés címén indított per is.
A brüsszeli bírósági meghallgatáson szerdán az Európai Unió ügyvédjei sürgették, hogy a brit-svéd gyógyszergyártó minden üzeméből, így a szigetországiakból is azonnal indítsa el a megígért szállítmányokat – az AstraZeneca jogi képviselője szerint viszont ez a kötelezettség nem szerepel a szerződésben.
Az első meghallgatás mindössze egy óráig tartott, a következőt május 26-án tartják, az ítélet pedig júniusra várható. Brüsszelnek nem lesz könnyű dolga, mert az eredeti megállapodás nem tartalmazott konkrét szankciókat arra az esetre, ha a cég nem teljesíti a vállalásait, és erre a Deloitte már tavaly nyáron figyelmeztette is a belga kormányt. A dokumentumot a flamand Knack című hetilap peres úton szerezte meg, és abból kiderül, hogy a Deloitte belgiumi tanácsadó irodája a szerződés aláírása előtt tíz nappal módosításokat és kiegészítést javasolt. Az AstraZeneca is azzal védekezik, hogy a szerződésben mindössze arra vállaltak kötelezettséget, hogy „maximális erőfeszítéseket” tesznek a vállalásaik időben történő teljesítésére, és ez szerintük így is volt.
Ráadásul – bár ez a per szempontjából nyilván lényegtelen – az EU-nak nincs is szüksége az AstraZeneca vakcinájára, amelyből a 27 tagállamban a BBC szerint több százezer adag hever raktáron.
Az emberek ugyanis a vérrögképződési problémák miatt nem bíznak az oltóanyagban. Németország és Franciaország a leszállított mennyiség 76, Románia 40, Görögország pedig 53 százalékát használta fel az európai járványügyi hivatal (ECDC) adatai szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.