A terrorizmus sem ütött akkorát Egyiptomon, mint a járvány

Eseménydús időszakát éli az egyiptomi régészet és muzeológia, ebben a hónapban jelentették be például egy több mint 3400 éves fáraókori város feltárását a dél-egyiptomi Luxor közelében, és néhány nappal ezelőtt költöztettek át 22 múmiát az észak-afrikai ország egyik új múzeumába, amit világszerte videóközvetítésben is követhettek az érdeklődők. Emellett a Netflix is mostanában mutatta be új dokumentumfilmjét arról az 59 szarkofágról, amelyet a közelmúltban tökéletes állapotban találtak meg Szakkarában; ugyanott kifordult a földből egy drágakövekkel díszített, Nofertum istent megformázó ókori szobor is.

Érdekes szimbolikája a váratlan leletnek pandémia idején, hogy a fején lótuszvirágot tartó Nofertumot a gyógyítás és a szépség istenének vallották az óegyiptomiak.

A sor persze még folytatható, hiszen most vált újra látogathatóvá Dzsószer fáraó 4700 éves piramisa, egy 14 évig tartó, 6,6 millió dollárba kerülő restaurációt követően. Jól haladnak az Egyiptomi Nagy Múzeum (Grand Egyptian Museum) munkálatai is, a tervek szerint még az idén látogatható lesz a kiállítótér.

Bombasztikus szezon helyett totális pangás

A járvány azonban turisztikai szempontból felülírta az összes szenzációs hírt, és a korábban várt bombasztikus szezon helyett – éppúgy, mint másutt – Egyiptomban is totális pangás jellemzi az idegenforgalmat.

Csakhogy itt kulcsjelentősége van a turizmusnak, amely 2019-ben 13 milliárd amerikai dollárt hozott a számos gazdasági problémával küszködő ország konyhájára.

Az egyiptomi idegenforgalom éppen története legnagyobb visszaesését éli át, holott az utóbbi évtizedben is katasztrofális események sora sújtotta a fáraók földjét – írta a The New York Times kérdésére Zurab Pololikasvili, a Turisztikai Világszervezet főtitkára. A tragikus széria a 2011-es arab tavaszt követő politikai bizonytalansággal kezdődött, amelyet időről időre terrorista merényletek súlyosbítottak. A mélypont egy orosz utasszállító repülőgép 2015-ös felrobbantása volt, amelyben több száz orosz turista, köztük 17 gyermek halt meg. Moszkva azonnal leállította a két ország közötti közvetlen légi kapcsolatot, amely a mai napig szünetel, persze a járvány időszaka nem is igazán lett volna alkalmas az újraindításra.

A szektor a véres rémtettek dacára – hála a piramisoknak, a Királyok völgyének, valamint a napsütésnek és a tengernek – mégis állta a sarat; a Nílus partjára érkező turisták száma a 2016-os 5,3 millióról 2019-re ismét 13 millióra gyarapodott.

A koronavírus viszont minden eredményt semmissé tett. Kiürültek az üdülőhelyek, szállodák és luxushajók, elnéptelenedtek a kedvelt kirándulóhelyek. Idegenvezetők és csecsebecseárusok ezrei maradtak minden bevétel nélkül.

Az egészségügy sem áll a helyzet magaslatán

Eközben a járvány megmutatta Egyiptom egészségügyi ellátórendszerének a sérülékenységét is: az orvosok folyamatosan a védőfelszereléseket és a tesztkészleteket hiányolják, a betegek egymás után hunynak el a lélegeztetőgépek hiánya miatt. Több mint 12 ezer elhunyttal Egyiptom szenvedte el az egyik legmagasabb halálozási arányt az arab világban.

Ráadásul még csak most éri el az országot a vírus harmadik hulláma. A hatóságok megtiltották a nagy összejöveteleket és fesztiválokat, bírságokkal fenyegetik a szabálysértőket, ám sok helyi lakos rendszeresen megsérti az előírásokat.

A kormányzat azonban nem csak a tilalmakban jeleskedett, változatos formában próbál segíteni is az ágazatban működő cégeken, egyebek között elhalaszthatják a közüzemi számlák fizetését és átütemezhetik hiteleik törlesztését, a foglalkoztatottak pedig pénzügyi támogatásban is részesülnek. A potenciális turistákat ezzel egyidejűleg a vízumkiadás illetékének és a múzeumi belépődíjaknak a csökkentésével próbálják látogatásra ösztönözni. Apropó, turisták: jelenleg negatív teszteredményhez kötik a beutazást, a vizsgálatot az Egyiptomba érkezés előtt 72 órával kell elvégezni, a szállodák pedig maximum fél házzal működhetnek.

Ahmed Samir vállalkozó elégedetlen a segítséggel, szerinte alkalmazottai nagyon kevés támogatást kaptak. Mégis még mindig jobban jártak az átlagnál, sok barátjának ugyanis be kellett csuknia a cégét.

A remény hal meg utoljára

A szektorban vállalkozóként vagy munkavállalóként tevékenykedők többsége reménykedik, bár tudják, hogy ha csillapodik is a járvány, jó darabig még megközelíteni sem tudják a tavalyelőtti számokat.

Gadi Salabi turisztikai miniszterhelyettes arra számít, hogy idén a 2019-es látogatószám 60 százalékát érhetik el.

Csak Oroszországból több mint egymillió vendéget várnak, miután ismét megindulhat a két ország között a közvetlen légi forgalom, amire az Interfax jelentése szerint „hamarosan” sor kerül.

Eltűnt a bevétel kétharmada

„Az egyiptomi turizmus egyik legjobb éve 2019 volt, majd jött az iparágat letaroló járvány” – mondta a The New York Timesnak Amir Karim, az ország egyik legnagyobb utazásszervezőjének, a Travco Travelnek a vezérigazgatója egy telefonos interjúban. „Senki sem tudta, mi fog történni ezután, hogyan fogjuk túlélni a krízist” – tette hozzá. A legfrissebb adatok szerint tavaly majd 70 százalékkal, 4 milliárd dollárra estek vissza az iparág bevételei, mivel az előző évi 13,1 millió helyett csupán 3,5 millió külföldi látogató érkezett az arab köztársaságba.