Az energetikára 262,49 milliárd, a körforgásos gazdálkodásra való átállásra 103 milliárd, a vízgazdálkodás fejlesztésére 44,35 milliárd forint jut Magyarország Helyreállítási és alkalmazkodási terve (HET) szerint, amely a megjelölt célokra az uniós helyreállítási alapban rendelkezésre álló Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) forrására támaszkodna. A teljes terv kilenc komponensből áll, megvalósításukhoz Magyarország 2511,27 milliárd forintnyi uniós forrást kíván igénybe venni.
A legnagyobb az egészségügyi komponens költségvetése lenne (857,04 milliárd forint),
ezt követi a Világgazdaság által már részletezett zöld közlekedés. (631 milliárd forint). A most tárgyalt, három fenti területre együtt 409,84 milliárd jutna, a teljes keret hatoda. Ez az együtt közel 410 milliárd forint a felét sem éri el a HET előző változatában szereplő 944 milliárdnak, amelyből azért kellett lefaragni, mert a kormány a kilenc komponens együtt 5797 milliárd forintos uniós forrásigényét is 2511 milliárdra kurtította, miután úgy döntött, hogy a helyreállításhoz egyelőre nem vesz uniós hitelt. Így a vízgazdálkodási feladatokra a korábban kalkulált támogatásnak csak a 27 százaléka jut, az energia területének bő 61, a körforgásos átalakulásnak pedig bő 29 százaléka.
A vízgazdálkodás területén (D komponens) így is kiemelt feladat maradt az alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése, elsősorban a vízhiányos területek vízpótlásával.
A nagy projektek három térséget érintenek.
A Duna-Tisza-közi Homokhátságon a vízhiányos ökológiai állapota javításának I. üteme zajlik majd. Ez Magyarország egyik legszárazabb területe, akadozó vízellátása miatt pedig állóvízzé válhat a Natura 2000 védettségű vízfolyás az év nagy részében, teljesen megváltoztatva a helyi élővilágot.
A második nagy munka során kotorják, mélyítik a Keleti-főcsatorna és övcsatornái egyes szakaszait. Ez a térségi vízátvezetést célzó beruházásnak már a II. és a III. szakasza lesz. Végül javítják a Rábaköz és a Tóköz vízpótlását, mert e területeken csökkennek a természetes ívóhelyek, ivadéknevelő vízterületek. Mindhárom projekt esetében telepítenek monitoring rendszert, és külön pénzt szánnak a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálásra és környezetvédelmi teendőkre.
Az energetikai, zöld átállás (F komponens) részben a lakossági napelem használatra és a fűtéskorszerűsítésre összpontosít.
Részben ehhez kapcsolódóan van fókuszban a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése is, ami elengedhetetlen, ha az energia termelésen belül ugrásszerűen nő a korlátozottan szabályozható eszközök termelése és aránya. A HET szerint az áramtermelés karbonmentessé tétele érdekében mintegy 175 megawatt (MW) új beépített megújuló energiatermelési kapacitást kell létrehozni háztartási méretű, azaz 50 kilowattosnál kisebb kiserőművekkel. A villamos energia rendszert alkalmassá kell tenni e többlet energia biztonságos és rugalmas befogadása, hozzáférést kell adni a zöldáram használatához és a korszerű fűtési megoldásokhoz juttatni az energiaszegény háztartásokat.
A HET magyarázata szerint a megújuló energia kapacitások további bővítése nélkül 2030-ra nem csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása 55 százalékkal, ahogyan az a megemelt uniós célben szerepel. A klímasemlegesség érdekében egyébként is erőteljesen kell emelni a villamos energia részarányát az energiafelhasználáson belül, de emiatt nő a rendszer terhelése, nagyobbak lesznek a csúcsterhelések is, közben pedig a fogyasztók áramigénye is emelkedik a következő, mintegy 10 évben.
Magyarország stratégiai célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60 százalékról 2030-ra 90 százalékra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12 000 MW-ot a jelenlegi 2 000 MW-ról
– olvasható a dokumentumban. A lakossági hőszivattyúk beépített teljesítményének 2030-ra meg kell közelítenie a 400 MW-t a 2017-es 62 MW és a 2019-es 148 MW után.
A körforgásos gazdaság (G komponens) kapcsán hatékony, innovatív hulladékkezelést taglal a terv, kiemelve a hulladékok újrahasznosításra való előkészítését. Határidő és hulladékfajta szerint bontásban közli az elvárt újrafeldolgozottsági arányokat, amelyeknek az összes csomagolási hulladék átlagában 2030-ra el kell érnie a 70 százalékot. A 2018-as adat 46,6 százalék volt. A hulladékgazdálkodási értéklánc egésze mentén beruházásokra van szükség a szelektív gyűjtés, válogatás, tárolás, és az újrahasznosításra való előkészítés érdekében.
Kiemelten kell fejleszteni a bio-, a textil- és a veszélyes hulladék gyűjtőrendszerét, és építeni kell egy új, előkezelésre is alkalmas válogatóművet.
Mindez együtt mintegy 120 milliárd forintba kerülne, ennek a fele származna az RRF támogatásból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.