A postás ritkábban csönget

A történelmi váltás még 2018-ban történt meg, akkor veszítette el vezető pozícióját keleti szomszédunk piacán a Román Posta. Három évvel ezelőtt a Fan Courier román magántőkéből alapított futárcég „előzött” egy olyan szektorban, amely abban az esztendőben 3,3 milliárd lejes (673,6 millió euró), az előző évhez képest 13 százalékos növekedést jelentő forgalmat bonyolított le. A trónfosztó vállalat piaci részesedése 21 százalék volt, a Román Postáé 20, míg a harmadik helyen az Urgent Cargus állt az árbevételek alapján kiszámolt 13 százalékos részesedésével. A Figyelő legutóbbi számában publikált cikk szerint utóbbi iránt 2017-ben a Magyar Posta is érdeklődött, ám a román alapítású „futárt” végül a Mid Europa Partners nevű befektetői alap vásárolta meg.

Elherdált előny

Nem lehetett könnyű elveszíteni a közel másfél évszázad alatt szerzett hatalmas piaci előnyt, de a Román Postának sikerült. A Havasalföld és Moldva egyesülésével 1859-ben megalakult Romániában 1864-ben hozták létre az intézményt, amely – összevonva a klasszikus postai kézbesítést a táviratküldéssel, majd 1893-ban az induló telefonszolgáltatással – a piac 2012-es liberalizálásáig egyeduralkodó volt, ám a versenytársak megjelenése mégis felkészületlenül érte.

A konkurencia elsősorban a legnagyobb profittal csábító csomagküldői szektorba tört be, így az állami posta csak a nagyobb költségeket követelő vidéki környezetben őrizte meg a pozícióit. Illetve a nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terén – mindenekelőtt ugyancsak falusi környezetben, ahol a készpénznek változatlanul nagyobb a becsülete. A szolgáltatás kevésbé jövedelmező, viszont erősíti azt a képzetet, miszerint a társadalmilag fontos szerepet betöltő postának fenn kell maradnia. Még olyan körülmények között is, hogy masszív állomány- és postahivatal-leépítésre szánta el magát.

A trónfosztás évében azonban még így is a postai szektorban foglalkoztatott 35 ezer alkalmazott 70 százaléka tartozott a Román Posta kötelekébe.

Az 1998 óta részvénytársaságként tevékenykedő cég fő tulajdonosa jelenleg a távközlési tárca a részvények mintegy 93,5 százalékával, a maradék pedig a Franklin Templeton által menedzselt Proprietatea befektetési alap tulajdona.

A román kormány legutóbb 2015-ben akarta privatizálni, de a belga Bpost még a kötelező érvényű ajánlat benyújtása előtt visszalépett, így a magánosítási kísérlet kudarcba fulladt. Hogy miért, arról sejtéseink lehetnek csupán, mindenesetre visszafogottságában is sokatmondó, ahogy dr. Szebeny Botond, az Európai Postaszövetség (PostEurop) magyar főtitkára a Háromszék című napilapnak adott interjúban fogalmazott: „A hagyományosan állami kézben lévő postai társaságoknál az elmúlt évtizedben hét esetben zajlott le privatizáció, például a német, az angol és a portugál cég esetében. A román postánál is elindult a folyamat, a vállalás amúgy a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásnak is része. A PostEuropnak nincs közvetlen ráhatása a folyamatra, de élénken figyeljük a fejleményeket. Okoztam is némi meglepetést azzal, hogy beszélek románul, mert mielőtt ez kiderült volna a házigazdák számára, elhangzott néhány érdekes, nem feltétlenül a mi fülünknek szánt megjegyzés.” A közérthetőség kedvéért: dr. Szebeny Botond romániai, sepsiszentgyörgyi származású.

Az ominózus 2018-as évben a Román Posta még 1,1 milliárd lejes (234 millió euró) bevétel mellett több mint 39 millió lejes (8 millió euró) nyereséget könyvelhetett el,

ez azonban eltörpül a 110 millió eurós adósság mellett, amelyet a vállalat azóta is maga előtt görget.

Számháború

A helyzet 2019-ben nem változott jelentősen, legalábbis erről árulkodnak az országos hírközlési hatóság (Ancom) statisztikái. A szervezet adatai szerint tavalyelőtt sem a Román Posta volt a legnagyobb piaci szolgáltató. A bevételek alapján 23 százalékos piaci részesedéssel változatlanul a Fan Courier állt az első helyen, a Román Posta 22 százalékkal csak a második, míg az Urgent Cargus 12 százalékkal a harmadik volt.

De egy frissebb, ez év márciusában közzétett jelentés szerint, amelyet a KeysFin elemzőcég készített, 23,9 százalékos piaci részesedéssel a Román Posta hajszálnyival az élre került 1,3 milliárd lejes forgalom mellett, miközben a „torta” 5,3 milliárd lejes volt. Az Ancom adatai azt is jelzik, hogy az állami társaság klasszikus postai szolgáltatásokból szerzett bevételei mindössze 668 millió lejre rúgtak, ami viszont azt feltételezi, hogy a cég forgalmának a 48,5 százaléka nem postai szolgáltatásokból származik.

A Fan Courier Express 2019-es árbevétele mintegy 792 millió lej volt,

az Urgent Cargusé 453 millió. További helyezettek: TNT România (351 millió), DHL România (341 millió). A tíz legnagyobb cég generálta a forgalom mintegy háromnegyedét, a maradékon a többi összesen 2400 (!)

kézbesítőtársaság osztozott.

Gyorsaság

Amiben viszont úgy tűnik, nincs vita, hogy rohamosan bővül a romániai csomagforgalom:

2018-hoz képest 2019 végére 27 százalékos növekedést regisztráltak. A bevételek 74 százaléka a csomagok kézbesítéséből származott, holott a szegmens volumenében a postai szolgáltatások mindössze 26 százalékát képezte. A minőségi fejlődést jelzi, hogy a belföldre feladott pakkok 78 százaléka egy napon belül célba ért, az átlagmutató pedig 1,4-nél állt meg. De e mutató kialakulásához sem az állami szolgáltató járult hozzá elsősorban. Az Ancom 35 ezer lejre büntette a Román Postát, mivel a szolgáltatásai nem feleltek meg a saját maga által felállított kritériumoknak: az elsőbbségi küldemények 85 százalékát legkésőbb két, a 97 százalékát pedig maximum négy nap alatt kellene kézbesíteni, a valós arány azonban 51,8, illetve 78 százalék volt.

Ugyanakkor ha a forgalom tekintetében már nem is a Román Posta a piacvezető, a küldemények száma alapján igen, 51 százalékukat ugyanis 2019 végéig még az állami szolgáltató kézbesítette. A 2020-as hivatalos adatok egyelőre nem kerültek a nyilvánosság elé, de a szakemberek jelentős növekedést valószínűsítenek, miután a karanténkörülmények igencsak átalakították a vásárlási szokásokat.

Nemzetközi rangsor

Bár az ügyfelek visszajelzése nem ezt látszik alátámasztani, az Egyetemes Postai Egyesület (UPU) éves felmérései a Román Posta szolgáltatásainak a fejlődését tanúsítják. Az átvilágított 170 ország 2019-es rangsorában a román állami szolgáltató a 44. helyen áll, egy évvel korábban az 50. volt. A pontozás során több kritériumot vesznek figyelembe – a kézbesítések gyorsasága és megbízhatósága, az adott szolgáltató beágyazódása a nemzetközi hálózatba, a szolgáltatások komplexitása, területi lefedettség, végrehajtott fejlesztések –, ezek alapján keleti szomszédunk legutóbb 54,78 pontot gyűjtött. A maximális 100-at csak a svájci posta érte el. Az egykori szocialista államok közül Lengyelországé

a legjobb helyezés (13. pozíció 71,05 ponttal), Magyarország a 32. volt 58,48-dal.

Csomagautomata-forradalom

Romániában meghaladja az ezret a kézbesítések terén jelentős áttörést ígérő csomagautomaták száma. A prímet a Magyarországon is ismert internetes áruház, az eMAG egyik legfőbb csomagszállítója, a Sameday által működtetett EasyBox-rendszer viszi. Bevásárlóközpontokban, töltőállomásokon, postahivatalokban és egyéb forgalmas helyeken üzemeltek be bármikor elérhető kézbesítődobozokat. A legfeljebb tízkilós csomagok befogadására alkalmas dobozok a nap bármelyik órájában érintésmentes átvételt biztosítanak. A szolgáltatás sikeréről annyit, hogy a rendszer beindítását követő első évben az ügyfelek máris az eMAG-küldemények 25 százalékát kérték EasyBoxokba, és ezek 85 százalékát az első 24 órában át is vették.