Beruházósabb kedvükben az élelmiszeripari cégek

Folyó áron 19 százalékkal növekedett az élelmiszeripari beruházások értéke tavaly az előző évhez képest – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből, amely a 19 munkatársnál többet foglalkoztató vállalkozásoktól beérkezett előzetes adatokon alapul. Az AKI megállapítja azt is, hogy a finanszírozások minden típusa növekedett a vizsgált időszakban. A 2019-es adatokkal összevetve a saját forrás több mint 13 százalékkal, a banki hitel értéke pedig 7 százalékkal nőtt.

2020-ban a finanszírozási formák közül legnagyobb mértékben az egyéb (például társvállalati, önkormányzati) hozzájárulás nőtt, az egy évvel korábbinak csaknem a másfélszeresére, ezt követte a támogatás (plusz 71 százalék), az egyéb kölcsön (plusz 32 százalék), majd a lízingelt berendezések (plusz 17 százalék) értéke.

A beruházásokat 2020-ban is nagyrészt – 68 százalékban – saját erőből finanszírozták a vállalkozások (2019-ben ez az arány 71 százalék volt). A banki hitel aránya 1 százalékponttal, 15 százalékra csökkent. A beruházásokban nem változott a lízingelt berendezések értékének és az egyéb kölcsönöknek az aránya, a támogatás viszont 4 százalékponttal, 12 százalékra, az egyéb (társvállalati, önkormányzati) finanszírozás pedig 1 százalékponttal, 2 százalékra nőtt.

Az élelmiszeripari beruházásokra fordított teljes összeg 63 százalékát gépekre és berendezésekre, 31 százalékát épületekre és építményekre, 2 százalékát pedig járművekre fordították tavaly. Ezek aránya 2019-ben 65-27-6 százalék volt. A fel nem sorolt egyéb beruházások 4 százalékot tettek ki.

A járművek beszerzésére fordított összeg 12, az egyéb beruházásoké pedig 24 százalékkal csökkent, míg a legnagyobb mértékben – 39 százalékkal – az épületek és építmények értéke nőtt, ezt követték a gépekre és berendezésekre fordított beruházások 15 százalékos bővüléssel.

A beérkezett adatokból kiderült, hogy a legnagyobb beruházás összességében a baromfihús-feldolgozás, -tartósítás, a tejtermék gyártása és a máshova nem sorolt élelmiszer gyártása szakágazatokban történt. Ez a három szakágazat az élelmiszeripar teljes beruházásának 34 százalékát adta mintegy 81 milliárd forint értékben, az első tíz szakágazat pedig a 76 százalékát, 183 milliárd forint értékben.

A beruházások értékének legnagyobb csökkenése 2019-hez képest a tartósított lisztes áruk: a kenyér, friss pékáru gyártása és a fűszer, ételízesítő gyártása szakágazatokban történt.

Az élelmiszeripari vállalkozások a tavalyi évre a 2019-esnél 7 százalékkal magasabb nettó árbevétel elérését jelezték. Ennek az adatnak a pontosságát gyengíti, hogy – mint arra az AKI felhívta a figyelmet – az adatgyűjtésre kijelölt vállalkozások 52 százaléka tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Emellett az egyéb bevételek 32 százalékos emelkedése és az aktivált saját teljesítmények értékének 25 százalékos csökkenése a bruttó termelési értéknél szintén 7 százalékos emelkedést eredményezett. A jelentést tevő vállalkozások márciusi előrejelzése szerint 2020-ban a nettó árbevétel 94, az egyéb bevétel 79 százaléka élelmiszeripari tevékenységből származott, ugyanez a részesedés 2019-ben a nettó árbevétel esetén 89, egyéb bevétel esetén 81 százalék volt. Az adatot küldő vállalkozások 2020. december 31-re jelentett létszáma 62 731 volt, ez 70 százaléka a NAV-adatbázis teljes élelmiszeriparra vonatkozó 2019. évi létszámadatának.