Új fejezet kezdődhet az adóversenyben

Magyarország esetében nem várható, hogy a globális minimumadó miatt az eddigi befektetők tömegesen elhagynák az országot, viszont az új beruházások szempontjából annál nagyobb jelentősége van, hogy a magyar jogalkotás hogyan reagál a megváltozott körülményekre.

Ha ugyanis a legnagyobb befektetőink bevezetik – legyen rá OECD-ben megállapodás, vagy sem –, akkor

Magyarország is lépéskényszerbe kerül, hogy módosítsa az adószabályait

– mondta a Világgazdaságnak Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, miután legutóbb Írország hazánkhoz hasonlóan közölte, hogy nem támogatja az amerikai elképzeléseket az egységes vállalati adókulcs bevezetéséről.

A szakember hozzátette:

ha a tervek megvalósulnak, az mindenképpen új korszak kezdetét jelentené a nemzetközi adótervezésben és az adóversenyben is.

A multinacionális cégek, és az egyes országok is reagálni fognak ugyanis ezekre a szabályokra, ez pedig bizonyos pénzügyi központok esetében akár jelentős tőkekivonást is jelenthet – mutatott rá az adószakértő. Hangsúlyozta: teljesen megakadályozni egyetlen állam, így Írország sem tudja, hogy más országok globális vállalati adó-szabályokat vezessenek be.

Bár az Egyesült Államok által legutóbb megfogalmazott 15 százalékos javaslat kompromisszumos megoldásnak tűnik, de mindig magasabb, mint az eredeti, 10-15 százalék közötti adókulcs-tervek. Czoboly Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-ban már a 2017-es Trump-reform óta van globális minimumadó, GILTI néven.

Éppen ennek a szigorítását jelentette be a Biden-adminisztráció, ami új lökést adott az OECD-s tárgyalásoknak is. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak is számolnia kell Kínával.

Nem véletlenül szólnak a minimumadóval kapcsolatos amerikai belpolitikai viták is Kínáról és nem Írországról. Kína helyzete ugyanis alapvetően eltérő. Nem csak, hogy hatalmas exportőr és importőr is a világpiacon, de számos multinacionális cégnek is otthont ad. Ha Kína nem kívánja bevezetni a minimumadót, úgy kereskedelmi előnyre tud szert tenni, amit még az Egyesült Államok sem engedhet meg magának

– fogalmazott az adószakértő, aki emiatt úgy véli, a kulcs ezért azon van, hogy Kínával miben tudnak megállapodni.

A szakember kitért arra a friss tanulmányra, amelyik az uniós országokra vonatkozóan az adókulcs esetleges bevezetése utáni lehetséges adóbevétel-növekedéseket veszi számba. A jelentés legfőbb megállapítása, hogy

minden ország csak nyer, sőt a legnagyobb kedvezményezettek Luxemburg, Írország és Hollandia lennének.

Czoboly Gergely jelezte, hogy a nemzetközi adótervezési struktúrák ismeretében pont ezek az országok lehetnek a legnagyobb vesztesei egy ilyen minimumadónak.

Az elemzés ugyanis nem számol azzal, hogy ebben az esetben minden cég felül fogja vizsgálni az adózási helyzetét, a magasabb kulcs miatt pedig kivonják a befektetéseiket és közevetlenül az anyavállalat székhelyére helyezik át az irányítást, megszüntetve a köztes vállalatokat. Ráadásul egyes államok is reagálni fognak a nemzetközi adózási környezet változására – tette hozzá.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője nehezen tudja elképzelni, hogy Magyarország tétlenül nézze, hogy az általa adott adókedvezmények más országok költségvetésébe folyjanak be. Ebben az esetben inkább maga szedi be ezt az összeget, és más módon teszi versenyképesség az adórendszerét. Hazánknak ugyanakkor az európai uniós vitákban még lehet súlya, ahol jelenleg az Alapszerződések által biztosított letelepedés szabadsága miatt kétséges az adókulcs bevezethetősége – emelte ki Czoboly Gergely.