Kreatívabbak vagyunk home office-ban

A járvány alatt a magyarok csaknem 40 százaléka belekóstolt az otthoni munkába, negyedük pedig rendszeres home office dolgozóvá vált. A home office a munkavállalók számára elsősorban rugalmasságot jelent, ami kényelmesebb ügyintézési szokásokban is megmutatkozik, hiszen végre nem kell alkalmazkodni a szolgáltatók, hivatalok merev ügyfélfogadási idejéhez – derül ki a Comnica országos, reprezentatív kutatásából, amely a magyarok ügyintézési szokásait és a cégek, márkák kommunikációs gyakorlatát vizsgálta. 

Ezt a változást jól jelzi, hogy az otthonról végzett munka közben a megkérdezettek 70 százaléka végre el tudott intézni olyan ügyeket, amelyekre korábban csak a munkaidő előtt vagy után volt lehetősége. 

Nincsenek kevesen, akik még ennél is tovább mentek: tízből három home office-os dolgozó még az elhúzódó online meetingek alatt is el szokott intézni ezt-azt. Ez egyrészt fejlett multitasking-képességet mutat, másrészt sokat elárul az ilyen értekezletek hatékonyságáról is.

„A járvány miatti lezárások tavalyi kezdetekor szinte mindenhonnan azt lehetett hallani, hogy home office-ban sokkal többet dolgozunk, mint az irodában. Ennek az volt az oka, hogy a munkavállalók úgy érezték, demonstrálniuk kell a jelenlétüket: itt vagyok, jelen vagyok, dolgozom. Mindemellett persze valószínűleg a vezetők részéről is mutatkozott egyfajta ellenőrzési kényszer”

 – mondja Pápai Bernadett, a Comnica HR-vezetői posztját is betöltő szakértő.

„Később, ahogy megszoktuk az új működést, egyre bátrabban engedtük meg magunknak azt, amit a hagyományos 8 órás irodai jelenlét alatt is, vagyis a pihenőidők, ügyintézések közbeiktatását. 

A járványhelyzetben terjedő új technológiák is ösztönzik a „home office-os” ügyintézést

Az, hogy az otthonról dolgozók ilyen lelkesen rákaptak a munka közbeni spontán ügyintézésre, nem kis részben annak köszönhető, hogy 

egyre több cég kínál távolról, mégis személyesen, például videóhívással igénybe vehető szolgáltatásokat.

Az új technológia robbanásszerű elterjedésében a járványidőszak volt a fordulópont: a két évvel ezelőtti 1 százalékos arány után

 2021-ben már szinte minden tizedik magyarnak volt rendszeresen dolga videós ügyintézéssel. 

A többség számlanyitásra, biztosításkötésre vagy más pénzügyi szolgáltatás megvásárlására használta ezt a megoldást, és amint azt az alábbi grafikon is mutatja, erről a jövőben sem mondana le.

Ha a home office intézménye, akár hibrid formában is, velünk marad, valószínűleg számíthatunk rá, hogy a távoli ügyintézési csatornák is egyre népszerűbbek lesznek.

Mi lesz tehát a home office-szal?

„Sokaknak annyira bevált a home office, hogy a legszívesebben többé be sem mennének az irodába, hiszen hatékonyabban tudnak dolgozni, és az utazási időt is megspórolják. Másoknak viszont végképp elegük lett abból, hogy az otthonuk a munkahelyük is. Mindkét nézőpont érthető, így a legtöbb cég valószínűleg a hibrid felállás mellett dönt” – mondja Pápai Bernadett.

„Személyes találkozás nélkül ugyanis nehéz egyben tartani egy szervezet szociális hálóját, hiszen ekkor a csapat szinte úgy működik, mintha szabadúszók csoportja lenne, akiket azon túl, hogy egy-egy projekten közösen dolgoznak, más nem is köt össze. Célszerű tehát bejárós napokat is rögzíteni, ám ennek értelmet is kell adni, vagyis érdemes ide szervezni a személyes jelenlétet igénylő meetingeket és a közösségi élményeket.  Ahhoz, hogy ez a hibrid rendszer jól működjön, továbbra is szükség van a bizalomra, valamint a munka menetének újrastrukturálására, folyamatos finomhangolására.”