Már a közbeszerzési szervek is vizsgálják a fővárosi hajótendert

A BKV még nem kötött szerződést a menetrendszerinti hajóüzemeltetés tenderének győztesével, a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Zrt.-vel (Magyar Kikötő), és ezt csak akkor fogja megtenni, ha a jogi feltételek ehhez fennállnak – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a fővárosi tömegközlekedési társaság. Mindez alapvetően két szempontot jelöl, az egyik, ha a közbeszerzési törvényben előírt moratórium letelik – ez az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) adatai alapján június 21-én megtörtént –, a másik pedig, hogy nem kerül sor jogorvoslatra. Ez utóbbi a Közbeszerzési Hatóság, pontosabban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) kompetenciája.

Információink szerint a hajós közszolgáltatás üzemeltetése kiírt közbeszerzés kapcsán a jogorvoslati eljárások beadásának határideje a napokban telik le, de az már biztos, hogy a főváros nem ússza meg, hogy a hatóságok vizsgálják az ügyet:

a KDB sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy a KDB-hez július 12-én, tehát a hétfői napon a Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be a BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében tárgyú közbeszerzési eljárása ellen.

Így pedig jelen állás szerint beláthatatlan, hogy mikor írhatja alá a megállapodást a BKV a Magyar Kikötővel. Már csak azért is, mert a nyertes ajánlat több szempontból is támadható, vagyis számolni kell azzal a szcenárióval, hogy a KDB az ellenőrzés lefolytatását követően olyan határozatot hoz majd, amelyben megsemmisíti a tender eredményét.

Az EKR felületén csaknem féltucatnyi vitarendezési kérelem érhető el a főváros hajós tenderével összefüggésben, amelyeket vagy a vesztes, vagy az eljárásból kizárt pályázó cégek terjesztettek elő a BKV-nak. Előbbiekhez tartozik a Rubin Group Kft. is, amellyel szemben így természetesen felmerül, hogy elfogult, ugyanakkor megállapítható, hogy az általa jelzett, a győztesnek kihozott Magyar Kikötő ajánlatára vonatkozó kifogások tényszerűek. Az egyik ilyen, hogy a Magyar Kikötő által csatolt referencianyilatkozatban a Silverline Cruises Kft.-t jelölték meg, mint aminek a vállalkozás összesen 43850 óra időtartamban (a BKV feltétele 42 ezer óra volt) hivatásforgalmi menetrendszerinti hajójárat szolgáltatást végzett 2014.06.15. és 2020.05.31. között. Csakhogy

a Silverline főtevékenysége reklámügynöki tevékenység, és a cégkivonat alapján az látszik, hogy gyakorlatilag nincs köze a hivatásforgalmú hajójáratokhoz. Az ebben a tekintetben releváns „belvízi személyszállítás” nem is szerepel a tevékenységi körei között.

Piaci forrásaink arra is rámutattak, hogy a tenderen kifejezetten hivatásforgalmú hajójárat működtetéséhez kapcsolódó referenciát kértek.

Hajós körökben mindenki tudja, hogy melyik az a cég, amely ilyennel rendelkezik. A Silverline nincs köztük, csak sétahajót üzemeltetett

– állították.

Telefonon elértük Varga Istvánt, a Magyar Kikötő vezérigazgatóját. Először kijelentette, hogy nem kíván nyilatkozni az ügyben, de aztán néhány észrevételt mégis tett.

Egy egy éve és egy hónapja tartó eljárásról van szó és egy nagyon kemény pályázatról. Szerintem sokaknak savanyú a szőlő, de most már várjuk ki, mi lesz a vége. Ha valakinek nem tetszik a győzelmünk, indítsa el a jogorvoslatot.

A Silverline körüli anomáliákra részletesen nem reagált, általánosságban annyit mondott, hogy a felhozott vádak „tiszta baromságok”. Kiemelte: a Magyar Kikötő az egyik legnagyobb hajózási cég itthon.

Összemosnak minket mindenféle buszos esettel, mi közünk nekünk ehhez? Azért nézzük már meg, miről beszélünk

– fogalmazott.