Erőteljesen lökte le a Tescót a trónról a Lidl

Az év első felében megjelent árbevételi rangsorból már kiderült, hogy nem a Tesco Magyarország legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi lánca.

A Lidl nem is kicsit rávert a cégre, ami azért volt meglepő, mert a Tesco bőven több mint egy évtizedig olyan jelentősen vezetett a bevétel terén, hogy akkoriban elképzelhetetlen volt letaszítani a dobogó első fokáról.

Az elmúlt pénzügyi esztendőben azonban nemcsak a Lidlnek, hanem a SPAR-nak is sikerült megelőznie a társaságot, ami két dolgot mutat. Egyrészt a klasszikus hipermarketeknél most nincs olyan nagy növekedési lehetőség, mint egykor, és a kis kényelmi bolthálózat sem feltétlenül jó irány a magyar piacon (a Tescónak mindkét formátumból van), másrészt a pandémia sem tett jót.

Bevételkiesés

A Tesco tavaly rendkívüli évet zárt – írta a vállalat a lapunk által feltett kérdésre –, különösen a világjárvány miatt, amely erősen befolyásolta a vásárlói szokásokat és a kereskedési környezetet. A biztonság, illetve a vevők élelmiszerrel való ellátása a legnehezebb időkben is prioritás volt számunkra: jelentős összegeket fektettünk a biztonsági intézkedésekbe, és azzal is elismertük kollégáink rendkívüli teljesítményét, hogy az esztendő folyamán három alkalommal fizettünk bónuszt. Ugyanakkor növekedni is tudtunk: elindítottuk például a Tesco Doboz webáruházat, továbbá kilenc új városban vezettük be a Tesco Otthonról szolgáltatást.

Átmenetinek bizonyult a forgalomcsökkenés, amelynek a legfontosabb okai a járvány miatti korlátozások voltak. Különösen a kijárási tilalom és a 19 órai kötelező boltbezárás érintette a céget negatívan, ennek magyarázata az áruházak elhelyezkedése (nagyon sok hipermarket a települések szélén és nem a belvárosban helyezkedik el). Mindez, továbbá a biztonsági intézkedések egyszeri, milliárdos tételei a cég jövedelmezőségét is rontották, csakúgy, mint a kiskereskedelmi adó bevezetése.

Ugyanakkor a mérlegből jól kivehető, hogy a társaság árrése 38-40 százalékos (a nettó árbevétel 590 milliárd, míg az eladott áruk beszerzési értéke 407 milliárd forint), ez tisztes haszonra mutat rá. A mostani pénzügyi évet megelőzően is hasonló értékekről beszélünk, vagyis nem feltétlenül csak a forgalomvesztés miatt borult meg az egyensúly.

Adatok

A vállalat mérlegében van egy sor, amely az egyéb bevételeket jelzi. Ebben vélhetőleg a saját és a bérelt ingatlanok továbbértékesítése szerepelhet, legalábbis a könyvvizsgálói jelentés erre enged következtetni. Ezen a soron a Tesco a legutóbbi pénzügyi évben 20 milliárd forintot vesztett el, így a korábbi 40 milliárd helyett csupán 20 milliárd jött be. Nyilvánvaló, hogy a pandémia miatt újra kellett tárgyalnia a bérleti jogokat és a bérleti díjakat, s ezen bevételek jelentősen csökkentek. Könyveléstechnikailag ezek a hiányzó összegek okozhatnak egyensúlyhiányt, amely kihat az eredményességre is. Ráadásul minderre rárakódott egy 9,7 milliárdos kiadási tétel (előlege) – ez a kereskedelmi különadó, amelyet minden 100 milliárd forintos forgalomnál nagyobb összeget elérő cégnek 2,5 százalék/bevétel erejéig kell megfizetnie.

Visszatérve a mérlegre – amely nem túl rózsás –, már az üzemi eredmény is 3 milliárd forintos mínuszt mutat, ami önmagában hordozza a felvetést, hogy akkor a termékkereskedelem sem ment olyan jól. Mindebből pedig automatikusan következett az adózás előtti 1,2 milliárdos mínusz. A nagy kérdés a Tesco esetében nem az, hogy a későbbiekben innen vissza lehet-e jönni, hiszen a cég az utóbbi esztendőben új alapokra helyezte a hálózatát, ami nyilvánvalóan rejt kockázatokat, de nagy valószínűség szerint hatékonyabban működik majd. (Persze ez is hatással lehet az eredményeire.)

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat a legnagyobb bérbeadók között van Magyarországon, vagyis ha a pandémia valóban elmúlik, s nem lesznek újabb gazdaságleállítást célzó intézkedések, a bevételek újra jönnek majd és javítják a társaság nyereségességét.

Arra a kérdésre, hogy a veszteség okoz-e a cégnek problémát a későbbiekben, a Tescónál így válaszoltak: nem, hiszen a vállalat erős, stabil pénzügyi alapokon áll, előre tekintve is jó helyzetben van, elsősorban a megfelelő ár-érték arányt követő üzletpolitikájának köszönhetően.

Hatékonyság

A társaság továbbra is hatékony, ez pontosan kiolvasható a mérlegből, s a nyereséges évek mérlegeiből is jól látszik, hogy

az úgynevezett profitrátája jobb, mint a most vezető szerepet elért Lidlé.

Korábban a Tesco közel 600 milliárdos árbevétel mellett több mint 30 milliárd forint adózott nyereséget produkált. Most ugyanezt a profitot a Lidl 670 milliárd forintos forgalom mellett képes hozni. Pedig ha van a kiskereskedelemben hatékony értékesítési modell, annak a kulcsa biztosan az utóbbi üzletlánc kezében van. Csak egy példa: a Spar a mostani üzleti évben 630 milliárd forintos árbevételt ért el, ehhez pedig 11 milliárdos adózott nyereség társul, vagyis itt a profitráta még rosszabb, mint a Tesco nyereséges éveihez hasonlított Lidlé. Magyarán a napi fogyasztási cikkek kereskedelme jó biznisz, de nagyon sok terméket és rengeteg munkát kell befektetni ahhoz, hogy számottevő nyereség keletkezzen. Ha tovább akarnánk játszani a számokkal, érdemes lenne megvizsgálni az egy négyzetméterre jutó profitot vagy forgalmat. Nem ismerjük a nettó kereskedelmi felületre vonatkozó pontos adatokat, ugyanis a cégek ezt mostanában nem teszik közzé; csak következtetéseket lehet levonni. A napi fogyasztási cikkek forgalmazói közül valószínűleg az Auchan lehet a jó példa ezen a területen, és a két kemény diszkont csak őt követi. Az egy négyzetméterre jutó árbevétel rendkívül jó mutató, ebből nemcsak a hatékonyságot, hanem a munkaerő-szükségletet és az áruforgást is jól lehet számolni.

Nem véletlen, hogy a Tesco hálózat-átalakításának az egyik pillére az üzletek alapterületének a csökkentése volt. Nemcsak spórolhatnak a kisebb területek fenntartási költségén, hanem jelentősen javíthatják az egy négyzetméterre jutó forgalmat is. Ez persze nem csupán az áruházon múlik, hanem a vásárlóerőn is. Minél nagyobb egy piacon a vásárlóerő, annál nagyobb az egy négyzetméterre eső árbevétel. Ezt egy optimális árufeltöltési sebességgel (ami már erősen humánerőigényes feladat) lehet javítani vagy finomhangolni.