Nehéz helyzetbe hozta a főváros a BKV-t

Nem csak az idén, jövőre sem közlekednek majd a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) hajói a Dunán – erről a Fővárosi Közgyűlés határozott a legutóbbi ülésén. A döntés egy Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztői kiegészítés alapján született meg, amely indoklása szerint „a budapesti közösségi közlekedési bevételek csökkenése, valamint a kormányzati elvonások” magyarázzák a még 2012-ben elindított szolgáltatás kivezetését. A javaslattal összhangban a Fővárosi Közgyűlés így kimondta, hogy a 2022. évi költségvetésének terhére – a 2021-hez hasonlóan – 

továbbra sem tudja biztosítani a fővárosi hajózási tevékenység üzemeltetéséhez szükséges fedezetet, ezért a BKV által nyújtott hivatásforgalmú hajózás szünetelése a 2021 után 2022-ben is folytatódni fog.

A fővárosi hajós közszolgáltatás üzemeltetésének leállítása több szempontból is vitatható. Egyfelől hátrányosan érinti az utazóközönséget, amely az időjárási viszonyoktól függően előszeretettel használta ezt a tömegközlekedési eszközt. A 2019-es adatok szerint évente

átlagosan 300 ezren utaztak a kishajókkal, ebből rendszerint 60 millió forint körüli bevétele származott a fővárosi közösségi közlekedésnek.

Igaz, Bolla Tibor BKV-vezérigazgató szerint a dunai szolgáltatás fenntartása egy évben 300–500 millió forint pluszköltséggel jár. Mindenesetre a tavaszi, illetve nyári munkanapi és hétvégi utasszámlálások azt mutatták, hogy naponta 800-tól 3000 főig váltottak jegyet a hét hajóból álló BKV-flottára, jóllehet annak színvonala meglehetősen alacsony volt, tekintve, hogy a járművek átlagéletkora meghaladta a 41 évet. Erre reagálva Budapest két éve még azt tervezte, hogy modern, akadálymentes, nagyobb kapacitású új hajókat szerez be.

Másfelől a fővárosi döntés az egyébként fővárosi tulajdonban lévő BKV-t is nehéz helyzetbe hozta. 

A cég ugyanis 2020-ban közbeszerzést írt ki a menetrend szerinti kishajók üzemeltetésére. Az eljárás idén nyáron érvényesen és eredményesen zárult le. A tendert a Magyar Kikötő Zrt. nyerte meg, amely három évre nettó 1,859 milliárd forintért vállalta legfeljebb 60 ezer üzemóra teljesítését. A szerződés megkötését egyebek mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata is nehezítette – ráadásul a Magyar Kikötő beadott referenciái kapcsán rendőrségi feljelentés is történt –, de augusztus közepére minden akadály elhárult: a BKV köteles volt aláírni a megállapodást, ennek érdekében megkezdte a győztes ajánlattevővel az egyeztetéseket. Ez máig nem zárult le, de a városháza friss döntése most véglegesen ellehetetlenítette a folyamatot. Kérdés, hogy miután a BKV a tulajdonosi határozat miatt biztosan nem tud szerződni a Magyar Kikötővel, a meghiúsulás milyen következményeket, adott esetben anyagi kárpótlást ró a fővárosi cégre. Erre vonatkozó kérdéseinkre a BKV szűkszavúan nyilatkozott. 

Jelenleg vizsgáljuk, hogy milyen lépéseket kell tennünk a közbeszerzési eljárással kapcsolatban a közgyűlés döntése nyomán

– közölték a VG megkeresésére.