BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új Heineken-vezér: közösek a céljaink a kisüzemi főzdékkel

Bemutatkozott Nikos Zois, a Heineken Hungária Zrt. október 1-jén kinevezett vezérigazgatója. A görög származású menedzser a fenntarthatósági célok ismertetésén túl a termelés talpra állásáról és a kereskedelmi törvény hatásairól is beszélt.

Egyre inkább visszaépül a sörpiac, a járványhelyzet negatív gazdasági hatásai azonban nem múltak el nyomtalanul, a 2019-es szint újbóli elérése még várat magára

– mondta a VG-nek Nikos Zois, a Heineken Hungária Zrt. október 1-jén kinevezett vezérigazgatója.

Bár már túl vagyunk a harmadik negyedéven, az anyacég tőzsdei érintettsége miatt egyelőre pénzügyi adatokkal nem szolgált, azt mindenesetre előrebocsátotta, hogy a legnehezebb időszakon átestek, most már bizakodók az év egészét tekintve. Úgy értékelt, hogy erős alapokon álló leányvállalatot vett át, további növekedési lehetőségekkel. Viszonyításképp a Sopronban termelő, de budapesti központtal működő cég tavaly 58,46 milliárd forint árbevétele 1,55 milliárdos profittal párosult, a pandémia miatt mindkét mutató elmaradt az egy évvel korábbitól.

A saját tőke is 9,13 milliárd forintra olvadt, munkáltatóként viszont a magyar söripar bástyája maradt a Heineken Hungária, amely a nyilvános cégadatok szerint 508 főt foglalkoztat. 

Fotó: Vémi Zoltán

A prémium- és szuperprémium termékek válságállónak bizonyultak, az a fogyasztói trend ugyanakkor feladja a leckét a termelőknek, hogy a sokszínűségre törekvés ma már erősebb motiváció, mint a márkahűség – mutatott rá az új vezérigazgató. Azaz hiába nyeri el egy slágertermékkel a vásárlók kegyeit egy sörgyártó, más kategóriában ugyanúgy keményen meg kell küzdeni a bizalomért, legyen szó kiskereskedelmi csatornáról vagy a vendéglátóhelyeket tömörítő HoReCa-szektorról. Nikos Zois szerint emellett meghatározó trend az egészségtudatos életmódra való törekvés is, ennek hatására várhatóan tovább nő az alkoholmentes sörök iránti kereslet. A kereskedelmi törvény módosítása kapcsán a görög származású cégvezető elmondta: a jogszabályi környezetnek megfelelően működnek, a nagy sörgyártók és a kisüzemi főzdék viszonyára pedig úgy tekint, hogy túl az egészséges versenyen, a sör kategóriát közösen kell építeniük.

Továbbra is élen jár a fenntarthatósági célok kitűzésében és elérésében a Heineken

– húzta alá Nikos Zois.

Fotó: Vémi Zoltán

A vállalat első globális sörgyárként vonta ki PET-palackos termékeit a portfóliójából, évi 200 tonna műanyagtól mentesítve ezzel a környezetet, a fogyasztói igényekre reagálva pedig még azelőtt papírpoharak használatára állt át, hogy ezt a törvényi szabályozás kötelezővé tette volna. Így a társaság az idei évtől kizárólag üveges, hordós és végtelenszer újrahasznosítható alumíniumdobozos termékeket gyárt és forgalmaz.

További fontos mérföldkőnek ígérkezik 2030, a tervek szerint ekkorra állnak át a karbonsemleges termelésre, 2040-re pedig a teljes ellátási lánc tekintetében is zéró kibocsátást vállaltak.

A fenntarthatóságnak nélkülözhetetlen része a helyi termelők térhódítása: így például a Soproni 100 százalékban magyar árpából készül, az ízesített sörökhöz ugyanígy a meggyet vagy a bodzát hazai gyümölcstermesztők szállítják be. Emellett újjáélesztették a hazai komlótermesztést is a Somogy megyei Kastélyosdombón, ahol már 13 hektárnyi ültetvény található.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.