Csak Bigéék nem fizettek a műtrágyakartellben

Tegnap éjfélkor letelt a harmincnapos határideje a GVH által feltárt műtrágyakartell bírságbefizetésének. A rekordösszegű, összesen mintegy 14,1 milliárd forintos büntetés a Hőgyészi Agrokémia Kft. (1,13 milliárd, amelyre 24 hónapos részletfizetési engedélyt kapott), a Cargill Magyarország Kereskedelmi Kft. (szűk 2 milliárd) és a hat céget tömörítő, Bige László milliárdos érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek-csoport (együttesen több mint 11 milliárd) között oszlik meg. 

A versenyhatóság a VG érdeklődésére közölte, hogy Hőgyészi Agrokémiai Kft. átutalta az aktuális bírságrészletét, ahogy a Cargill Magyarország Kereskedelmi Kft. is befizette a rá kiszabott teljes bírságösszeget.

A Nitrogénművek-csoport viszont keresetet nyújtott be a GVH döntésével szemben, és azonnali jogvédelem iránti kérelemmel fordult a bírósághoz.

Ennek keretében kérte a keresetlevél benyújtásának teljes halasztó hatályát is.

A bírságösszeg végrehajtása ilyen esetekben nem foganatosítható a kérelem bírósági elbírálásáig

– mutatott rá a GVH.

Mindez tehát azt jelenti, hogy a Bige-csoport további pluszidőt, minimum 15 napot nyert, hogy befizesse a büntetést. A bíróságnak legalábbis ennyi idő áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja: a GVH-bírság közvetlenül fenyegeti-e hátránnyal a Nitrogénműveket. Amennyiben a bíróság helyt ad a kérelemnek, a halasztó hatály akár több évre, a jogerős bírósági döntésig is érvényben maradhat.  

Az azonnali jogvédelem menekülőútjának alkalmazása mindenesetre nem váratlan a Nitrogénművektől.

Bár Bige László kiterjedt cégbirodalmának zászlóshajója maga jelentette be, hogy a nem várt eseményekre jelentős likviditási tartalékot halmozott fel az elmúlt időszakban, Fábry Eszter vezérigazgató már a múlt héten jelezte lapunknak, hogy mérlegelik az azonnali jogvédelem iránti kérelmük benyújtását.

Ugyan a Bige-csoport tagadja a műtrágyakartellt, a GVH a négy évig tartó vizsgálata során súlyos körülményeket tárt fel. A Nitrogénművek, illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő a viszonteladóinak. (A Nitrogénművek üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet.) 

A kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágyakartell esetében a GVH rámutatott:

a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a magyarországi gazdák a jogsértés időtartama alatt a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek.

Sőt, mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.