Így készülnek a csokimikulások

Nehéz lenne nem összekötni a Szerencsi Csokoládégyárat a Nestlével, annak ellenére, hogy ma már az üzemegységben gyártják a csokit. Ugyanakkor az üzem közel harminc éve áll a svájci élelmiszeripari vállalat tulajdonában. A cég 2018-ban adta át a város büszkeségének számító védjegyet a Szerencsi Bonbon Zrt.-nek – mindenki örömére, hiszen ezzel városon belül maradt a csokoládégyártás, ezzel egy időben pedig megindult a Nestlé szerencsi üzemének a fejlesztése.

A Nestlé nem vitte messzire Szerencsről a csoki készítését,

a diósgyőri egységébe telepítette az üreges figurák gyártását, ahol az elmúlt tíz évben kétmilliárd forint értékű fejlesztést hajtott végre. Amikor a Figyelő stábja ott járt, a húsvéti szezonra készülve gőzerővel folyt a csokinyulak készítése. Ma az egység nem tekinthető óriásnak, sőt, uniós szinten tulajdonképpen manufaktúra, több termékhez a mai napig a hagyományos kiöntő formákat kézzel töltik meg. Ugyanakkor a látszat kicsit csalóka, hiszen a hazai üreges csokoládéfigurák piacán kimondottan erős verseny zajlik, és ahhoz képest, hogy milyen kicsi a gyár, rendkívül nagy a kapacitása. A magyar piacon évente mintegy 1500 tonna üreges csokifigura fogy, ez értékben közel 10 milliárd forintot jelent. Ennek felét a nyuszi- és a mikulásfigurák teszik ki. Az üreges figurák kategóriában a Nestlé, illetve a diósgyőri gyár piacvezetőnek számít közel 27 százalékos részesedéssel, három topmárkájával: Smarties, KitKat, Boci. Diósgyőrben a hazai piacra több mint 405 tonna üreges csokit állítanak elő. Ennél persze jóval nagyobb az üzem kapacitása, volt olyan év, hogy a kibocsátott mennyiség 4000-4200 tonna volt, amelyet nagyjából 400 emberrel termel a gyáregység. A figurák 88 százaléka exportra megy, 25 országot lát el innen a Nestlé.

A gyárban ezt egyedül abból lehet észrevenni, hogy olyan márkajelzésű csomagolóanyagokat is használnak, amelyeket itthon nem látni a polcon. Persze ennél szofisztikáltabb a dolog, hiszen az egyes piacokon más az ízlés, mást várnak el a termékektől. Ennek függvényében a különböző márkák csokimasszái más és más receptúra alapján készülhetnek, attól függően, hogy a soron melyik brand terméke készül.

Szerencsen Diósgyőrhöz képest egészen más a miliő, a gyáron a patina mellett sokkal inkább érződik a nagyüzem. Itt készítik az instant Nescafé és Nesquik termékeket – huszonnégy országot lefedve.

Az anyavállalat az utóbbi években 9 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre a térségben,

amelynek 76 százalékát a szerencsi üzemre fordította, ahol erős automatizálás mellett közel 500 munkavállalónak biztosít lehetőséget. A kibocsátás évi 38-40 ezer tonna, amelynek több mint 80 százaléka megy exportra. A diósgyőri termékekhez hasonlóan, itt is az egyes országok ízléséhez kell igazítani az ízeket és a receptúrákat.

Persze nincsenek nehéz helyzetben, hiszen a Nestlé idetelepítette a regionális érzékszervi laboratóriumát, amelyben az innovációkon van a hangsúly – tehát nemcsak az egyes termékek megfelelését, hanem az egyes piacokra való receptúrákat is itt dolgozzák ki. Bár a járvány kedvező hatással volt az instant kategóriára, az elmúlt években enyhe csökkenést mutat a fogyasztás. Ezt nagyrészt az mind nagyobb kínálatban és egyre kedvezőbb áron elérhető kapszulás kávék hatása.

Az instantkávé-kategória két legnagyobb szegmense az üveges instant és a 3in1 kávé. Mindkét szegmensnél hasonló csökkenés mutatkozik a fogyasztásban. Bár mind az üveges instantkávé-, mind a 3in1 piacon a Nescafé piacvezető, az elmúlt években egyre erősödnek a saját márkás termékek, valamint a kisebb márkák. Az instant kategórián belül erős az árverseny, a Nestlé azt tapasztalja, hogy a vásárlók egyre jobban odafigyelnek a minőségi termékek fogyasztására és a környezettudatos döntésekre.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.