A kilábalás után idén több különadót fizetnek az áruházláncok

Az év egészét tekintve 3 százalék feletti mértékben nőhetett tavaly a kiskereskedelmi forgalom, ami azt feltételezi, hogy a szektor nemcsak a 2020-as, hanem várhatóan a járvány előtti, 2019-es szintet is felülmúlta az elmúlt évben 

– mondta a VG-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. 

Ehhez persze az is kellett, hogy a koronavírus hazai begyűrűzését megelőzően, kifejezetten erős legyen a 2020-as első negyedév, összességében pedig mindössze 0,3 százalékos visszaesést hozzon az esztendő. A szakembert azután kérdeztük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: novemberben 3,8 százalékkal bővült a boltok forgalma, a január-novemberi időszak pedig plusz 3,2 százalékot mutat a bázisidőszakhoz képest. Az év egészére szóló bizakodást táplálja, hogy nem kellett újabb lezárásokkal szembesülniük az ünnepi időszakban a kereskedőknek, akik a forgalmat illetően javarészt kedvező tapasztalatokról számoltak be. 

A korábbi őszi hónapokhoz képest a hagyományos boltok értékesítési adatai tovább javultak, a webáruházak viszont befékeztek 

– magyarázta az OKSZ főtitkára, hogy minek tudható be a novemberben 3,8 százalékra lassuló növekedés, miközben korábban az 5-6 százalékos dinamikára állt be a kiskereskedelem bővülése. 

Ezt alátámasztják a KSH adatai is: az árucikkek széles körére kiterjedő, 12 százalékos részesedést magáénak tudó csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene – a 2020. novemberi magas bázishoz képest – mindössze 0,9 százalékkal nőtt, miközben korábban 20-25 százalékos ugrásoknak is lehettünk tanúi, sőt, volt rá példa, hogy 40 százalék fölé kúszott az éves alapon mért növekmény. Hiába terjedt ki tehát novemberben lényegében az egész hónapra a Black Friday-leárazások időszaka, a webshopok nem tudták növelni a csapásszámot az egy évvel korábbi teljesítményükhöz képest.

Folyó áron az országos kiskereskedelem forgalma 1276 milliárd forint volt tavaly novemberben, ennek a 43 százaléka mögött álltak az élelmiszereladások, 41 százalékért felelt a nem élelmiszer-értékesítés, míg a fennmaradó 16 százalék az üzemanyagtöltő állomásokon csapódott le. 

Az utóbbi kategória 6,2 százalékkal nőtt éves alapon, míg az élelmiszerértékesítés 2,1, a non-food szegmens pedig 4,9 százalékkal hízott. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,2 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,6 százalékkal. Figyelemreméltó, hogy az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 29, a használtcikk-üzletekben 28, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 11 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, ugyanakkor a műszakicikk-üzletek és a bútorboltok 7,4 százalékos mínuszban vannak.

Közben a szektor legnagyobb szereplőinek terhei nőnek, miután a kiskereskedelmi vállalkozásokra kiszabott különadó maximális mértéke 2022. február 1-i hatállyal 2,5 százalékról 2,7-re nő. Az adóemelés a kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel 100 milliárd forintot meghaladó részére vonatkozik. Az ez alatt 2020 tavaszán megállapított sávos adófizetési kötelezettség változatlan marad: 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1 százalék, 30 és 100 milliárd között pedig 0,4. 

Vámos György ezt a VG-nek úgy kommentálta, hogy 

nincs olyan vállalat, amelyik örülne egy adóemelésnek, hiszen az többletköltséget jelent számára. 

Meglehetősen szűk kört érint a változás, ezek a vállalatok azonban az élelmiszer-kiskereskedelem gerincét adják Magyarországon. A VG számításai szerint a legnagyobb piaci szereplőknek, így a Lidlnek, a SPAR-nak és a Tescónak éves szinten mintegy 1-1,5 milliárd forint plusz terhet jelent a 20 bázispontos emelés, ezzel már évente 14-16 milliárd forintot fizethetnek be az államkaszába. 

A náluk kisebb, de bőven 100 milliárd forint árbevétel feletti Auchan, Penny Market, Aldi hármas esetében az adóváltozással 400-500 millió forinttal foghat vastagabban a ceruza, ezáltal 5-7 milliárd forintot kell befizetniük.