A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. tavaly 52 százalékkal növelte hazai árbevételét, és ötödével bővült a hungarikumot előállító cég exportja, miközben új piacokat is meghódított – mondta a VG-nek Simon Attila vezérigazgató.
Bátran állítható, Herend világelső porcelánmanufaktúrává vált, ha a nyereséges működést, a munkavállalói létszámot és a közel 60 országra kiterjedő export piacot tekintjük
– mondta.
Az egységes globális arculatát építő cég tavaly új üzletet nyitott Abu Dhabiban és a kazahsztáni Almatiban,
megjelent Chilében, és olyan országokban tudta jelentősen növelni az értékesítését, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Dél-Korea, Törökország, Olaszország és Ausztria. Az értékteremtés-megőrzés-átörökítés elv jegyében a cég nem csak Magyarországon rendezett művészeti kiállításokat tavaly - szám szerint hetet -, hanem Japánban a Minói Nemzetközi Kerámia Fesztiválon is, és a kínai Sanghajban, a Hudec László tervezte egykori Madier-villában.
A nyereségesen működő vállalat teljes árbevétele 24 százalékkal emelkedett 2021-ben, mintegy egymilliárd forinttal, ami azt jelenti, hogy visszatértek az utóbbi években kiemelkedő 2019-es szintre. Pedig a járvány első éve, 2020 hasonló mértékű visszaesést hozott, 4,1 milliárd forintra. Az expanziónak gyakran ára van a vállalatok számára, a Porcelánmanufaktúra azonban úgy tudott növekedni, hogy közben beruházott, de növekedett a saját tőkéje, és miközben javult a hatékonyság, és a profitráta meghaladta a 9 százalékot.
A pandémia ellenére elért fejlődés eredményéből a részvényesek és a dolgozók is részesültek,
az előbbiek 2021-ben hat százalékos osztalékot tehettek zsebre, miközben a novemberi Opten-adatok szerint 655 munkavállalót és további közel 20 nyugdíjas szövetkezeti munkatársat foglalkoztató cégnél 9 százalékkal emelkedett a reálbér. A Zrt. folyamatosan működött a járvány alatt is, senkit nem bocsátottak el és folyamatosan fizették a teljes béreket. Az ipari expanzióban lévő észak-dunántúli régióban dolgozó cég úgy tudta megőrizni az értékes humán állományt, hogy Veszprém megyében tavaly gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság, sőt az ország legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával rendelkező megyéjévé vált. (Veszprémi összeállításunkat ld. a 14. oldalon.)
A Zrt. dolgozóinak reálbére 2011 óta összesen 68 százalékkal emelkedett, a tavalyi előrelépés tehát kiemelkedő volt az éves átlaghoz képest. A tavalyi teljesítményjavuláshoz az is hozzájárult, hogy szigorú egészségvédelmi szabályok szerint működtek, és így az országos átlagnál kevesebb koronavírus-megbetegedés történt a cégnél. A Herendi egyébként saját szakközépiskolát tart fenn, ahol három évfolyamon 24-en tanulnak, hallgatókat fogad a duális képzés jegyében a veszprémi Pannon Egyetemről és számos szálon ápol kapcsolatot a kapcsolódó művészetek intézményeivel.
A Herendi úgy nyerte vissza erejét és lendületét, és van kész a további expanzióra, hogy nem vett igénybe külső pénzügyi forrást, támogatást és önerőből működve összesen másfél milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe
– tette hozzá a vezérigazgató. Ugyanakkor beruházásra is futotta: tavaly megújították a teljes fűtési rendszert és szeptembertől teljes körűen bevezették a szelektív hulladékgyűjtő rendszert.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.