Hétmilliárdból fejleszt a Dunacell Dunaújvárosban

Hétmilliárd forintból hoz létre új kapacitást porított élelmi rost előállítására a Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. A fejlesztéssel a tervek szerint 2023. május 31-re készül el, költségeihez a magyar állam 1,7 milliárd forinttal járult hozzá. Ezzel több mint 150 munkahely megőrzésére nyílik mód. A kft. a Rettenmaier németországi cégcsoport tulajdona, amelynek termékeit a gyógyszer-, az élelmiszer-, az építő- és a kozmetikai ipar is használja. 

A projektet bejelentő eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a koronavírus-járvány következtében több területen is veszélybe került az ellátásbiztonság, és a bizonytalanság jókora élelmiszer-felvásárlási lázat is szült.

Szerinte megdőlni látszott az a régi dogma is, amely a beszállítói és ellátási láncok nemzetköziesítésébe helyezte a bizalmat. Az önellátás képességéről beszélve rámutatott, hogy Magyarországon nem alakult ki semmilyen ellátási válság. A hazai élelmiszeripari termelés 2020-ban mintegy 7 százalékkal, 3800 milliárd forintra nőtt, tavaly pedig decemberig 16 százalékkal, így az ágazat teljesítménye csúcsot döntve átlépte a 4000 milliárd forintot. A szektor mintegy 145 ezer főt foglalkoztat, exportja 20 százalékkal emelkedett.   

Szijjártó Péter jelezte: a német a legnagyobb beruházói közösség Magyarországon, és Németország hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnere.

Tavaly a Magyarországra érkező beruházások körülbelül negyede német vállalatokhoz volt köthető, több mint félmilliárd euró értékben.

A miniszter Dunaújváros előtt a Paksi Atomerőműben járt, ahol közölte: a Pakson tervezett két új, együtt 2400 megawatt teljesítményű atomblokkal és a még létesítendő naperőművekkel Magyarország önellátó lesz villamos energiából. A szaktárca közleménye erről további számokat nem idéz, de ismert, hogy a paksi 5. és 6. blokk kapacitása hozzáadódik a meglévő négy blokk 2000 megawattjához, és 2030-ra még rendelkezésre áll majd 2500 megawattnyi fosszilis, döntően földgázalapú kapacitás is a Mavir Zrt. várakozásai szerint, és akkorra létesülhet közel 6500 megawattnyi naperőmű is, ez utóbbi a Nemzeti energia- és klímatervben szerepel. Ez együtt már bőven több annál, mint amennyit az ország várható áramigénye megkíván. Igaz, a naperőművek átlagos hazai kihasználtsága csak 14 százalék körüli. Az ország erőműparkját 2032-től szűkíti majd a ma működő nukleáris és más nagyerőművi egységek leállítása, de már hamarabb is bővíti a gázüzemű erőművek építése.

Mint Szijjártó Péter közölte:

Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az energiaellátásban bármikor felléphet válsághelyzet. Ilyenkor azok az országok vannak biztonságban, amelyek nagyrészt el tudják látni saját magukat energiával.

Emlékeztetett, hogy az országban megtermelt áram mintegy fele a Paksi Atomerőműhöz kötődik, a nukleáris energia pedig az energia előállításának biztonságos, tiszta és olcsó formája. A kormány ezért is döntött két újabb reaktor építéséről. A miniszter jelezte még, hogy a paksi beruházások busásan megtérültek, és meg is térülnek Magyarországnak.