Az új fejlesztéspolitikai irányvonal kölcsön felvételére épül, amely bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítése esetén részben vagy egészben támogatássá válhat – állapította meg a VG-nek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. A szakember hat pályázatot vizsgált meg a VG kérésére, amelyek együttes keretösszege meghaladja az 584 milliárd forintot, a kifizetett támogatás pedig már eléri a 451 milliárdot.
Az első fecske a kkv-k technológiai modernizációjának támogatása volt (Ginop–1.2.10-19), a célcsoportba azok a cégek tartoztak, amelyek a hozzáadott értéket vagy az exportot tekintve növekedési potenciállal rendelkeztek, ezáltal a hazai jelenléten túl nemzetközi piacszerzésben is érdekeltek voltak. Az ECC ügyvezetője felidézte: a 2 milliárdos keretre 213 pályázat futott be, amelyek közül 127 kapott zöld utat, a támogatásuk pedig meghaladta a 4,17 milliárd forintot.
A második ilyen jellegű kkv-pályázat a „modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodást segítő fejlesztések támogatása” (Ginop–1.2.8-20) és annak Pest megyei tükörpályázata (Vekop–1.2.6-20) volt. A párhuzamos felhívások a Covid-válság okozta negatív gazdasági hatások enyhítésére irányultak, s mivel az alapvető cél a munkavállalók megtartása volt, az elérhető támogatást a létszám határozta meg. Jókora túligényléssel szembesült a kiíró: a Ginop-felhívásban eredetileg 33,3 milliárd forintot különítettek el, de végül 70,6 milliárdot fizettek ki, a Vekop-változatban pedig 18,8 milliárd forint helyett majdnem 31,3-et.
A sor – immár az új, 2021–2027-es ciklusban – a Ginop Plusz 1.2.1-21-gyel folytatódott: itt nemcsak a termelő, hanem a szolgáltató cégek is felsorakozhattak a rajtvonalra, különösen a szabad vállalkozási zónákban, ahol szükség van az alacsony vállalkozói hajlandóság, valamint a kiszolgáló üzleti infrastruktúra és üzleti szolgáltatások javítására – emlékeztetett Tóth Ádám Ferenc. Az ambiciózus célokhoz hatalmas keret társult, de a 200 milliárd forintot olyannyira felszippantotta a piac, hogy végül 211 milliárdot folyósítottak a projektgazdáknak. Ennek a felét, 100 milliárdot különített el a kiíró a Magyar multi programra (Ginop Plusz–1.1.2-21), de a részeredményeken látszik, hogy ez nem egy tömegpályázat. Eddig 62 támogatási igényből 43 volt érdemes a jóváhagyásra, ami az érintett vállalkozásoknak 29,66 milliárd forintot jelent, átlagosan tehát csaknem 690 milliót.
A kifektetési stratégia arra irányul, hogy minél több magyar vállalat realizáljon profitot a külpiacokon, ehhez kapcsolódóan a multivá válás folyamata high-tech megoldásokat feltételez, beleértve a mesterséges intelligenciát, a robotizációt, az 5G-t, a bio- és nanotechnológiát.
Ahogy a Magyar multi program, úgy a Zöld Nemzeti Bajnokok pályázat (Ginop Plusz–1.3.1-21) is fut még. A konstrukció célja a hazai hozzáadott érték növelése a feltörekvő zöldgazdasági piacokon, összhangban a 2021–2027-es S3 Nemzeti intelligens szakosodási stratégiával. A körforgásos gazdaságra való átállás érdekében a felhívás célcsoportjába tartoznak az energiahatékonysági, elektromobilitási vagy vízgazdálkodási technológiákat gyártó vállalkozások, továbbá az egyszer használatos műanyagokat helyettesítő vagy másodlagos alapanyagokat előállító és felhasználó piaci szereplők.
A 30 milliárd forintos keretre eddig száz pályázat érkezett 38,71 milliárdos igénnyel, közülük 67 helyre már biztosan kerül összesen 24,96 milliárd forint támogatás.
A Ginop Plusz 1.2.3-21 pedig a korábbi tömegigényeket kielégítő beruházási pályázat speciális folytatása volt, amelynél a százmilliárd forintból 80-at a felzárkóztatandó régióknak (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) különítettek el, míg a fejlettebb területeknek (Közép- és Nyugat-Dunántúl, Pest) ezúttal a fennmaradó 20 milliárddal kellett beérniük. Óriási volt a kereslet, a fejlesztéspolitikai rendszer 4353 pályázatot regisztrált 292 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel, végül 1462-en örülhettek 109 milliárdos forrásnak.
A megkérdezett vállalkozások válaszaiból megállapítható, hogy
a piac vevő az újfajta támogatási formára.
A Savaria Ipartechnika Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Aszódi János arról beszélt a VG-nek, hogy a megítélt támogatás egyösszegű, s miután előleg formájában megtörtént a kiutalás, azonnal megkezdhető a fejlesztés, ami segíti a gyors és hatékony megvalósítást. A vállalkozás az elmúlt években három felhíváson 207 millió forint feltételesen visszatérítendő forrást nyert, az eredményességi szempontokat pedig reálisnak és vállalhatónak tartja, így a lehetőség adott arra, hogy a kölcsön valóban támogatássá váljon. Aszódi János szerint ugyanakkor a hároméves fenntartási idejű pályázatoknál megfontolandó, hogy a visszamérés ne az első, hanem a második évi projektfenntartási jelentés benyújtásával történjen.
A Pata József Gépipari Kft. ügyvezetője, Pata Ildikó úgy fogalmazott a VG-nek, hogy mindkét nyertes pályázatuknál szinte azonnal átutalták a teljes támogatási összeget, ami biztosította a stabil likviditást ahhoz, hogy a megrendeléseket azonnal elindíthassák. Ezzel együtt az ügyvezető megjegyezte, hogy az átfordulós konstrukció számukra nem a legkedveltebb változat, hiszen rengeteg kockázatot, illetve bizonytalanságot rejt. „Fél éve is kétséges volt, hogy hozzávetőleg milyen összeg visszafizetésével kellene számolnunk, napjaink világgazdasági történéseit látva pedig egyenesen lehetetlen jósolni” – jelezte Pata Ildikó. A Ginop Plusz–1.2.3-21-en nyert több mint 125 millió forint a kitörési pontot jelentette a Takács Balázs Intertransport Kft. számára. Takács Balázs tulajdonos-ügyvezető a VG-nek hangsúlyozta: miután az eredményességi mérés minden elemét ismeri, és jogosan elvártnak tartja, azzal számol, hogy a visszatérítendő forrás 70 százalékát át tudják váltani támogatássá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.