A növényvédelem és a trágyázás biológiai módszerei hozhatnak további növekedést

A mezőgazdaságot érő kihívások – mint az Európai zöldmegállapodás (Green Deal), az EU biodiverzitás-stratégiája, az éghajlatváltozás, illetve a műtrágyadrágulás és -hiány – biológiai megoldások kidolgozására készteti a mezőgazdasági input-előállítókat, a termelőket pedig azok alkalmazására – hangzott el a Kwizda Agro Hungary Kft. sajtótájékoztatóján.

Mint elmondták, a magyar piacon 28 éve jelen lévő társaság a folyamatos innovációnak köszönhetően már 120 terméket forgalmaz, és az év eleje óta Kwizda Garden néven külön ágazatba szervezte kertészeti részlegeit. A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztőknek kínált növényvédő szereket, talajjavítókat és a tápanyag-utánpótlásban használt szereket ezentúl nemcsak a professzionális, hanem a kisebb kiszerelésekkel a hobbikertészeknek is elérhetővé teszik.

A Kwizda Agrop tavalyi 16,1 milliárd forintos árbevételének 20 százaléka  a kertészeti termékekből származott

– mondta el Nádudvari Éva marketing- és beszerzési vezető.

A társaság az innovációiban a környezetkímélő, biológiai megoldásokra helyezi a hangsúlyt, amit az EU előírásai is sürgetnek, hiszen a Green Deal értelmében 2030-ra a felére kell csökkenteni a növényvédő szerek, 20 százalékkal pedig a műtrágyák használatát. A Kwizda már több mint húsz, kemikáliákat kiváltó biológiai anyagot forgalmaz. Az orosz–ukrán háború és a földgáz drágulása miatt a műtrágyapiacon kialakult helyzet felértékeli a lombtrágyák használatát is. Mint Nádudvari Éva a VG kérdésére elmondta, a lombtrágyák elsősorban a kertészetekben jelenthetnek megoldást a nitrogént koncentráltabban tartalmazó műtrágyák nagyobb arányú kiváltására, de költségszempontból minden gazdálkodónak érdemes megvizsgálnia alkalmazásuk gazdaságosságát.

Az éghajlatváltozás szintén jelentős hatással van a gazdálkodásra.

Már 15 éve nincs télen rendes fagy, vagyis legalább két hétig tartó mínusz 15 fokos hideg, aminek következtében a talajlakó kártevők nagy számban képesek áttelelni, ráadásul a földfelszínhez közeli rétegekben – hívta fel a figyelmet Varga László szaktanácsadó. Ez azt is jelenti, hogy egyes kártevők hamarabb jelennek meg, mások más növényfajokat támadnak, az eddig idevándorlók már itt telelnek át, és így tovább. Ezért nem szabad megszokásból védekezni, és erre folyamatosan fel kell hívni a gazdálkodók figyelmét – ahogyan ezt a Kwizda is teszi, például a gazdaboltokba eljuttatott kiadványaival.

A szakember azt is nyomatékosította, hogy a biológiai szerek kijuttatásánál nagyobb szerepe van az időzítésnek, előfordulhat ugyanis, hogy a késői alkalmazás miatt már egyáltalán nem lesz hatásos a védekezés a fejlettebb stádiumba jutó kártevők ellen.