Az eredetileg 2023-as átadással tervezett projekt a többéves infrastrukturális előkészítés és a járvány miatti csúszás után most jutott el az épületek kivitelezésének a tényleges megkezdéséig. Elsőként a képzőközpontot, majd a központi irodakomplexumot építik meg, ezt követi a gyártóüzemek és az összeszerelő csarnokok megvalósítása.
Szijjártó Péter az alapkő-elhelyezési ceremónián az autóipart a magyar gazdaság gerincének nevezte, kiemelve: Németországon kívül hazánk az egyetlen, ahol mind a négy nagy német gépkocsigyártó jelen van. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: már 2018 – vagyis a debreceni projektről szóló, a BMW, a magyar kormány és a cívisváros önkormányzata közötti megállapodás létrejötte előtt több mint 50, összességében mintegy tízezer alkalmazottat foglalkoztató magyarországi beszállítója volt a BMW-nek.
Papp László polgármester a megyeszékhely hatékony közreműködését emelte ki a projekt megvalósításában. Mint mondta, az üzem közvetlen területének számító 400 hektárt fél év alatt felvásárolta a város, és sikerült megszerezni további, az ipari infrastruktúrához, valamint a beszállítók betelepüléséhez szükséges területeket is. Ma már rendelkezésre áll a teljes fejlesztési tér, folyamatban van a közúti és vasúti kapcsolatok kialakítása, továbbá elkezdődött a beszállítói park fejlesztése.
Hans-Peter Kemser, a BMW debreceni gyárának az igazgatója arról beszélt: precízen megtervezett forgatókönyvet követnek annak érdekében, hogy az első autókat a következő két évben le tudják gyártani. (A Neue Klasse egyelőre csupán terv formájában létezik, még a prototípus is csak előkészületben van – a szerző.)
A gyár a világon elsőként nulla káros-anyag-kibocsátású termelőegységként kizárólag megújuló energiák használatára épül, így mellőzi majd a kőolajat és a földgázt. Egyebek mellett alkalmazni fogják a hulladékhőt, újrahasznosítják a fémhulladékokat. A vállalat üzemei jelenleg átlagosan 2,1 köbméter vizet használnak fel naponta autónként. Ezt a mennyiséget mindenütt, így a cívisvárosban is csökkentik a technológia fejlesztésével, s a víz reciklálását, valamint az akkumulátorok újrahasznosítását is prioritásnak tekintik.
Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának a gyártásért felelős alelnöke az alapkőletételhez kötődő háttérbeszélgetésen közölte: 2021-ben a cég összes értékesítésének a 10 százalékát tették ki az elektromos és a plug-in meghajtású autók. Az előbbiekből 100, az utóbbiakból 150 ezret adtak el globálisan.
Természetesen támogatjuk az Európai Unió zéróemissziós törekvéseit, ám amíg a piac nem áll készen, amíg az energiaellátás nem megoldott, amíg nincs elegendő töltőállomás, addig nem lehet tisztán elektromos hajtású járművekben gondolkodni. Ezért az a véleményünk, hogy nem szabad gyors, átgondolatlan döntéseket hozni – fejtette ki Nedeljković. Hangsúlyozta a választás lehetőségének a fontosságát, s közölte: néhány héten belül piacra dobják az i7-es típust, amely dízeles, benzines, hibrid és tisztán elektromos formában is elérhető lesz. A Neue Klasse is a választás lehetőségének a filozófiáját követi. A szakember közölte:
a BMW 2030-ra készen fog állni arra, hogy teljes kibocsátásának az 50 százaléka elektromos hajtásláncú jármű legyen.
Az EU orosz olajra bevezetett szankcióival, valamint a gázra vonatkozó embargós törekvéseivel kapcsolatos kérdésünkre az alelnök úgy válaszolt: egyelőre nem tapasztalnak növekvő krízist, nincsenek ellátási nehézségek, a szállítások folyamatosak, ám azt nem tudhatja, mit hoz a jövő. (Korábban a Reutersnek nyilatkozva kifejtette: mivel a német felhasználás 37 százalékát az autóipar adja, a gázszállítások leállítása meglehetősen súlyos hatást gyakorolna az ágazatra. Olyannyira, hogy „nem csupán a BMW állna le, hanem az egész iparág”. A nyersanyagellátással összefüggésben elmondta: a beszállítókkal, illetve közvetlenül a kobalt- és lítiumbányákkal kötött hosszú távú szerződéseiket meg kívánják védeni.
Nedeljković Debrecenben közölte, hogy a megújuló forrásokból származó energiák/elektromosság tárolására energiafarmokat hoznak létre.
Ez nemcsak az ipar, hanem a globális energiafelhasználás szempontjából is fontos lépés, ugyanis minél több megújulót használunk, annál nagyobb szükség van arra, hogy az ezek által termelt energiát el is tudjuk tárolni
– hangsúlyozta. A BMW Lipcsében teszteli a hidrogénmeghajtású üzemanyagcella-technológiát is. Ennek kapcsán a szakember úgy nyilatkozott, hogy az bárhol alkalmazható, ahol a feltételek adottak. Mint mondta, mindenütt igyekeznek kihasználni a konkrét helyszín adottságait.
Lipcsében a hidrogénen kívül használunk szélerőművek által előállított energiát, Dél-Afrikában és Mexikóban a napenergiát hasznosítjuk, Münchenben pedig – az i4 és az iX típusú gépkocsik gyártásához – a víz által generált energiát.
A BMW tisztán elektromos járműveinek a portfóliója kapcsán elmondta: az i3 évek óta piacon van, tavaly kijött az iX és az i4, s jövőre 13-ra bővül elektromos modelljeiknek a száma. A Debrecenben gyártásba kerülő Neue Klasse 2025-re tervezett indulásával pedig egy teljesen újfajta mérnöki technológia jelenik meg az autóikban. Ez utóbbi sorozatot a későbbiekben előbb Münchenben, majd további városokban is be kívánják építeni a gyártási folyamatokba, ezzel is fokozatosan növelve az e-gépkocsik számát. A Level2 és Level 2+ típusú vezetést segítő technológiákat már piacra dobták, a Level3 kifejlesztése pedig folyamatban van, és néhány éven belül elérhető lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.