Kirajzolódtak a háború hatásai a magyar égbolton

Mintegy 13 százalékkal nőtt tavaly a HungaroControl Zrt. nettó árbevétele 2020-hoz képest. Az állami tulajdonú légiforgalmi szolgáltató értékesítése így 33,25-ről 37,5 milliárd forint fölé emelkedett. A nyereségessége ennél is látványosabban pályát írt le és majdnem négyszeres növekedést mutat. Az adózott eredmény a 2020. évi egymilliárd után 2021-ben a 3,77 milliárd forintot is meghaladta. Míg előbbi terhére az állam 200 millió forint osztalék kifizetéséről döntött, addig most a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., mint a HungaroControl egyszemélyes tulajdonosa 800 milliós osztalékról határozott. A fennmaradó 2,97 milliárd forintot eredménytartalékba helyezik.

A társaság főtevékenysége a légiforgalmi irányítás, aminek három fő üzletága van: a Magyarország felett átrepülő forgalom irányítása (útvonalirányítás, en route), Budapest Liszt Ferenc Repülőtér Közelkörzeti és Terminálirányítása (TNC), valamint a koszovói magaslégtér átrepülő forgalmának irányítása. A beszámolóban hosszabban írnak arról, hogy a február 24-én kitört orosz-ukrán háború, hogyan befolyásolja a magyar légtér forgalmát, így pedig a bevétel alakulását. 

A forgalmi változás több különböző irányú hatás egyenlege. Egyfelől a légtérzárak miatt kiestek az ukrán, moldáv, belorusz desztinációt érintő gépek után felszámított irányítási bevételek. Másrészt viszont forgalomnövelő tényezők is jelentkeznek, mert az Észak Európába és Lengyelországba tartó járatok Magyarország keleti területei felett kerülik ki Ukrajnát. Mint ismert, február végén az EU-s országok, majd az USA és Kanada is kitiltotta az orosz légitársaságok járatait a légteréből. Erre válaszul Oroszország is tiltást jelentett be. Ennek következményeképp az EU-orosz viszonylatokat törölték, tehát ezek forgalma szintén kiesik, ugyanakkor a nem EU-orosz viszonylatok forgalma megnőtt. Például a török és szerb légitársaságok közvetítőként léptek be a piacra. A szibériai átrepülés ellehetetlenülésével pedig egyes nyugat-európai (főleg brit és észak-európai) légitársaságok kerülni kényszerülnek a távol-keleti járataikkal, gyakran Magyarország felé. 

Ezek a hatások összességében a 2022. év eddig eltelt időszakára plusz forgalmat jelentenek a magyar légtérben: jelenleg az en-route forgalom növekedése átlagosan 10 százalékponttal magasabb, mint a teljes hálózaté, ami egyértelműen a háborús hatások következménye. Az orosz, belorusz, ukrán és moldáv cégek 2,2 százalékos arányt jelentettek a HungaroControl 2021-es teljes forgalmában. Ez tehát biztosan kiesik az ideiből. Mindezt megfejeli, hogy ezekkel a társaságokkal szemben a háború kitörésére való tekintettel a 2021. végi követeléseit a HungaroControl teljes mértékben értékvesztette. Az idei gazdálkodásban ez a jelenlegi adatok alapján mintegy 165 millió forint vevőkövetelés befolyását teszi bizonytalanná, ami azonban abszolút kezelhető a tervezett gazdálkodási keretek között. 

A HungaroControl menedzsmentje összességében arra a konklúzióra jutott, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem jelent érdemi negatív pénzügyi kockázatot a társaságra nézve.