Már fél éve átállt a négynapos munkahétre a magyar falusi cég, nekik bejött

Meglepő bejelentést tett egy magyar vállalkozó arra a hírre reagálva, hogy hétfőtől az Egyesült Királyságban több ezer dolgozó számára kezdődött négynapos munkahét, annak a tesztjeként, hogy fenntartható-e ugyanakkora fizetés, ha hetente egy nappal kevesebbet dolgoznak.

A baranyai Hosszúhetényben a Camelot Restorations Kft. nevű, régi autók helyreállításával foglalkozó vállalkozás már majdnem fél éve kezdett ugyanebbe a kísérletbe, és már abban a helyzetben vannak, hogy megoszthatják tapasztalataikat. Összegzésképp: nekik bejött, de aki szintén bevezetné, annak azt ajánlják, hogy erősen gondolja meg, egy tömeges európai átállás pedig bizonyosan hatalmas malőrhöz vezetne – mondta el a VG-nek Fehér Gergő tulajdonos-ügyvezető.

A pécsi székhelyű, de a szomszédos faluban működő vállalkozás fő profilja a járművek restaurálása, emellett villanyautóvá építenek át oldtimereket és villamostargonca-flottát üzemeltetnek.

Jó csapat állt össze, és az évkezdés előtt merült fel a kérdés, hogyan tovább a munkaidővel. A rugalmasságra esetükben lehetőséget kínál, hogy ez egy olyan típusú munka, amely nem kötődik nagyon szigorúan határidőkhöz, így nem kell vért izzadva bepótolni, ha kiesik bizonyos mennyiségű munkaidő. 

A kollégák döntöttek, hogy béremelés, vagy munkaidő-csökkentés

– mondta a tulajdonos.

És a kollégák a rövidebb heti munkaidő mellett döntöttek. A hatodik hónapja futó program első körben mindenképp pozitív, a mínusz egy munkanap lehetőséget teremt a dolgozóknak hivatali ügyek intézésére, vásárlásra, tanulásra, egyéb saját dolgaik intézésére.

Jól, hatékonyan fel tudják használni a felszabaduló időt... Nehéz pontosan mérni, de érzésem szerint lelkileg jobban van a csapat, motiváltabb és kiegyensúlyozottabb

– összegzett egy Facebook-posztban Fehér Gergő. Aki egyébként maga maradt az 5 (sőt 6) napos munkarendben, mert neki így a jó.

Hasonlóan látja a Camelot-csapattag Lovas Gábor is. „Igen, persze bejön nagyon, de kinek ne jönne be” – válaszolta kérdésünkre. „Több időm van pihenni, sporttal foglalkozni, mentálisan is könnyebb így a négy napot teljesíteni. Mindenképpen pozitív, hosszú távon szerintem nem fogunk úgy kiégni. Bár nekem nincs még családom, de ha például lenne, többet tudnék velük lenni, foglalkozni, így kicsit beszélhetek talán az ő nevükben is” – tette hozzá.

A tulajdonos viccelődve írja, hogy a péntek délutáni „félgőzzel” műszak egyelőre nem költözött át csütörtök délutánra, bár erről a jelenségről még korai lenne bármi véglegeset mondani. Idáig tartanak az értékelésben az egyértelműnek látszó pozitívumok ennek a cégnek a számára, és innen kezdődik, amit minden vállalkozásnak erősen át kell gondolnia, ha a munkahét-rövidítésen gondolkodik. 

Nos igen

– írja a cégvezető. „Azért, aki azt állítja, hogy mindez minden egyéb pozitív hatása mellett a termelékenységre IS ösztönzőleg fog hatni, az azt gondolom, álomvilágban él” – figyelmeztetett. Jelenleg 10-15 százalékkal számláznak ki kevesebb munkaórát a tavalyi átlagokhoz képest, hosszú távon reális megközelítéssel ez romolhat, és nem lesz meglepetés, ha előáll az a helyzet, hogy a 20 százalékkal kevesebb munkaidő pont 20 százalékkal kevesebb elvégzett munkát fog jelenteni. „Ezt reálisan így érdemes kalkulálni” – véli Fehér Gergő.

Konkrétan a Camelotnál jelenleg úgy fest a helyzet, hogy kevesebbet dolgoznak, de nem keresnek többet, most vesznek fel ugyanakkor egy nyolcadik embert, a rövidített munkahét pedig „bevált, ha csak egy mód van rá, megtartjuk” – mondja a tulajdonos, hozzáfűzve: „Ja, és büszkeséggel tölt el a tudat, hogy Anglia követi a példánkat”.

A VG-nek kifejtette: mindez konkrétan őrájuk vonatkozik, a rövidített munkahetet azonban „nem szabad túlmisztifikálni, nem csodaszer, és amit ömlengenek róla, az egész egyszerűen nem igaz”. 

Ami a Camelotnál bevált, kérdéses, hogy máshol is működne-e – magyarázta. Alapvetően ugyanis a munkaidő és a teljesítmény legalább bizonyos mértékben összefüggésben van, azaz kevesebb munkaórában kevesebb feladatot lát el a cég. Bizonyos vállalatméret alatt a műszakok beosztása, az erőforrások menedzselése sem oldja meg a helyzetet.

Ráadásul az egész helyből elveszti a varázsát, amint a cégek nagyobb hányada átáll. Nálunk viszont egyelőre tényleg több az előnye, mint a hátránya

– mondta a hosszúhetényi vállalkozó. „Meggyőződésem, hogy csak bizonyos peremfeltételekkel működik. Egy tömeges európai átállás hihetetlen versenyhátrányt jelentene globálisan” – vélte.

A szakszervezetek Európa-szerte a négynapos munkahét bevezetését propagálják.