Akár 100 buszsofőrt azonnal tudna alkalmazni a BKV, akkora a hiány ebben a munkakörben
– erről a fővárosi tömegközlekedési cég gumikerekes üzletágáért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt egy szerdai háttérbeszélgetésen.
Szedlmajer László azt mondta, hogy a BKV busz- és trolivezetőinek átlagéletkora 51 év, ebből fakadóan minden évben sok a nyugdíjazás. Ráadásul tekintélyes az elszívóhatás mind belföldről, mind külföldről, vagyis a fluktuációval is küszködnek. Nem csak megtartani szeretnék a járművezetőket, hanem újakat is szeretnének magukhoz csábítani.
Ez egyelőre nem sikerül valami fényesen: havi szinten 10-15 buszsofőr lép ki a cégtől, ami éves szinten így akár 150 fős létszámkiesést is eredményezhet.
Ez pedig már tetemes, hiszen a teljes állomány, tehát a troli- és buszvezetői összesen kevesebb, mint 2300 fő. A sofőrhiány már a mentrenden is látszik, a menetkimaradások aránya több százalékra ugrott meg a teljes menetrendhez viszonyítva a személyzeti gondok miatt. Ez egyelőre a főbb vonalakon nem érzékelhető az utasoknak, de a kevésbé fontos viszonylatokon már rendszeresen előfordul, hogy kimaradnak járatok.
A BKV most minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megállítsa a rossz folyamatot. Az idén a járművezetők fizetését 18 százalékkal emelte meg, az elmúlt két évben pedig együttesen már 34 százalékos béremelés történt. Mindez azt jelenti, hogy a busz- és trolisofőrök átlagos fizetése eléri a havi bruttó 730 ezer forintot, de az állomány 20-25 százaléka ennél is többet, bruttó 850 ezer forintot visz haza. A pontos nettó bér sok tényezőtől függ, például a pótlékoktól és a ledolgozott évektől is, de Szedlmajer László kiemelte, hogy nettó bér az 500 ezer forintot biztosan eléri.
A járművezetői hiány egyébként nem BKV specifikus probléma, sújtja egész Európát, sőt Ázsiát is. Európában 2026-ra már több mint 100 ezer sofőr fog hiányozni. Ennek kezelését a külföldi szolgáltatók is komolyan veszik: az osztrák és német fejvadászok 2700–3100 eurós bruttó bért is ígérnek magyar járművezetőknek, hogy osztrák vagy német közlekedési társaságoknak dolgozzanak. Mindez a duplája a BKV-s nettó félmilliós jellemző fizetésnek. A vezérigazgató-helyettes erről azt mondta a Világgazdaság kérdésre, hogy tisztában vannak a különbséggel, de a fővárosnak, mint tulajdonos jelenleg ekkora a pénzügyi mozgástere. Megjegyezte, hogy hazai viszonyok között az 500 ezer forintos bér kifejezetten jónak mondható.
Ez egyébként igaz, a BKV ezzel az adattal kiállja a versenyt az itthon húzónévnek számító Lidl és Aldi bérezésével. A Lidl még 2022 végén számolt be arról, hogy nála egy belépő áruházi dolgozó bruttó jövedelme 395–445 ezer forint, ami három év után 426 és 458 ezer közötti összegre növekszik. A boltvezetők 716 és 933 ezer forintos bért kapnak, három év után ez egymillió forintra ugorhat. A kiskereskedelmi lánc területi vezetői 807 ezer és 1,3 millió forint között keresnek havonta, míg a targoncavezetők legalább 529 ezret kapnak, de három év után a 679 ezres fizetést is elérhetik. Az Aldinál hasonló fizetések vannak. Az idéntől egy újonnan belépő áruházi dolgozó kezdő bére havi bruttó 430 ezer forint, míg a kiemelt üzletekben közel bruttó 474 ezer forint. Az elérhető legmagasabb bér ebben a pozícióban bruttó 596 ezer forint. Az üzletvezetők bére január elsejétől kis híján bruttó 810 ezer forinttól indul, míg a tíz éve az Aldinál dolgozó áruházvezetőké akár bruttó 1,25 millió forint is lehet.
Megállókban hagyott utasok: akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy több tízezer járat esik ki a budapesti menetrendbőlA probléma legalább fél éve ismert, a helyzet egyre súlyosbodik. Egyelőre mégsem látszik, hogy elérte volna a városvezetés ingerküszöbét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.