A Huawei semlegesítette az amerikai szankciókat

A Huawei az elmúlt három évben több mint 13 ezer importált alkatrészt cserélt le Kínában gyártott klónokra, és több mint négyezer áramköri lapot tervezett újra termékeihez – jelentette ki Zsen Cseng-fej, a távol-keleti vállalat alapító-vezérigazgatója egy egyetemi előadáson.

A 78 éves cégvezér szerint stabilizálódtak az ellátási láncok, miután a kínai távközlési óriás hazai forrásból származó cserealkatrészeket fejlesztett ki. Hozzátette: a Huawei tavaly 23,8 milliárd dollárt fektetett kutatás-fejlesztésbe, valamint saját vállalati erőforrás-tervezési rendszert helyez üzembe MetaERP néven áprilisban, amely segíteni fogja a céget az alapvető üzleti funkciók, köztük a pénzügyi és a gyártási műveletek működtetésében – írja a South China Morning Post.

Zsen Cseng-fej azt is elárulta, hogy fiatalon lenyűgözte a nyugati technológia, és a Huawei megalapítása után is csodálta azt, majd hozzátette: a szankciók ellenére sem lett Nyugat-ellenes. Szóba került a ChatGPT is: a vezérigazgató kifejtette, hogy cége nem tervez chatbotot, de úgy véli, hogy a Microsoft birtokolta eszköz nem az egyetlen meghatározó szereplő lesz a piacon. 

Technológiai hidegháború

Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb gazdasága, ám egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború) áll vitában, és eltérően vélekednek az orosz–ukrán háborúról is. Az egyik legnagyobb konfliktus a távol-keleti ország technológiai szektora körül forog. Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz.

Ennek érdekében a Fehér Ház több módszert használ: például tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását, ami kellemetlen helyzetbe hozza az ázsiai ország tech szektorát.

Az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kapnak rá, amit nem könnyű megszerezni. A Huawei 2019 májusában került fel a listára, amelyet egy év múlva tovább szigorítottak, tavaly novemberben pedig újabb intézkedéseket hoztak a távközlési óriás ellen. 

A vállalat 2019-ben még – globálisan – a második legtöbb okostelefont értékesítette, azóta azonban csúnyán visszaesett, és kénytelen volt eladni Honor nevű márkáját is. A cég azóta fokozta tevékenységét a hálózati berendezések területén, és Ázsiában, valamint a Közel-Keleten terjeszkedik.