Kihajítanak háromezer ólomcsöves vízvezeték-bekötést Budapesten
Hatalmas vízügyi fejlesztés indul Budapesten 20 milliárd forintnyi uniós támogatásból. A hírt Tüttő Kata, a főváros városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese jelentette be a Fővárosi Vízművek budafoki telephelyén.
Fotó: Matey István
A Duna alatt találkozik a dél-pesti és a dél-budai vízhálózat
Tüttő Kata az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy ez az elmúlt évtizedek legnagyobb ivóvízminőség-javító beruházása Budapesten, ahol még mindig vannak ólomcsövek. A cseréjük égető fontosságú, ezért a program során kiváltanak háromezer ólomcsöves bekötést. Felújítanak továbbá hatvan vízkitermelő kutat a Szentendrei- és a Csepel-szigeten, valamint megújítják a meglévő hálózat egy részét. Az ellátásbiztonság érdekében a Duna alatt összekötik a dél-pesti és a dél-budai hálózatot. Budapest ivóvízhálózata körülbelül ötezer kilométeres,
ebből évente 80 kilométert kellene megújítani, és évi 80 milliárd forintot kellene elkölteni az ivóvízhálózat rekonstrukciójára.
A főpolgármester ismertette, hogy az ötezer kilométerből kétezer kilométernyi a műszaki élettartama végén tart, vannak 100 évesnél is idősebb csövek a föld alatt, a hálózat jelentős része pedig 50–90 év közötti. Azonban jelenleg az ivóvízdíj nulla méter, nulla centiméter cseréjére nyújt fedezetet, vagyis ma csak az Európai Unió támogatásával újítható fel Budapest csőhálózata. (A Fővárosi Vízművek rendszeresen beszámol az ellátási területén történt csőtörésekről és azok következményeiről, legutóbbi, erre vonatkozó beszámolója jó néhány további részletet tartalmaz.)
Kap majd egy levelet a kormány a fővárostól
A mostani 20 milliárd forintos programból a teljes hálózat megújítása nem valósítható meg, ezért szorgalmazzák, hogy legyen béke mielőbb a kormány és az Európai Unió között.
Tüttő Kata jelezte: a budapesti városvezetés a kormány elé terjeszt egy a főváros újjáépítéséről szóló programot, ami jelentős részben az ivóvízhálózat megújításáról szól.
A főpolgármester-helyettes egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a főváros az ivóvízhálózat után hárommilliárd, a csatornahálózattal együtt ötmilliárd forint közműadót fizet a kormánynak, csak azért, mert ivóvizet szolgáltat, illetve csatornahálózatot működtet. Felidézte, hogy a kabinet 2009-ben rögzítette a vízdíjat, amely ma a szolgáltatók valós költségeinek kevesebb mint a felét fedezi. Tüttő bírálta azt a törvénytervezetet, amely alapján a jövőben az állam az irányítása alá vonná az uniós támogatással történő beruházásokat. Mint mondta, a XVII. kerületben ezért hiúsul meg a tervezett csatornázás, bár volt róla döntés, és az EU biztosította a fedezetet, de „az ehhez kapcsolódó pénzek elvesztek”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.