Volvo: véget ért a dízelkorszak, múzeumba küldik az utolsó mohikánt

Elkészült a Volvo utolsó dízelautója a svédországi Torslandában, az XC90 típusú városi terepjáró azonban aligha kormozza össze a levegőt, hiszen első és utolsó útja Göteborgba vezet, ahol a jövő héten megnyíló Volvo-múzeum kiállítási darabjaként tengeti majd földi napjait. Arról nem szól a fáma, hogy oda mi módon érkezik a dízeléra utolsó mohikánja, sajtóértesülések szerint vélhetően trélerrel. 

Az sem bánkódhat, akinek az XC90-es a szíve csücske, mivel egy kicsit drágábban, de beszerezheti annak tisztán elektromos hajtású testvérét, az EC90-est. A Volvo 1979-ben gyártotta le első, hathengeres dízelmotorral szerelt autóját, egy 244 GL D6-ost, ezt számos modell követte a dízelkorszak 45 évében. 

A Volvo elsőként döntött a kivonulásról

A most búcsúzó XC90-es pedig amiatt is értékes darabja a Volvo modelltörténetének, mert ez volt 2014-ben az első olyan autójuk, amelyet már az új tulajdonosuk, a kínai Geely konszern védőszárnyai alatt dobtak piacra. (A Geely csak az akkortájt már igen gyengén muzsikáló személyautó-üzletágat vásárolta meg, és vitte később a Volvo Cart a stockholmi tőzsdére 2022 végén. 

A haszongépjárműveket gyártó Volvo AB külön folytatta pályafutását, s mindkét cég remekül teljesít a maga kategóriájában. A Volvo a nagy hagyományokkal rendelkező nyugati autógyártók közül elsőként döntött 2017-ben úgy, hogy záros határidőn belül kivezeti a belső égésű motorokkal szerelt autóit a kínálatból, és 2030-tól kizárólag elektromos hajtású autókat gyárt.

A dízelkereslet hanyatlása megállíthatatlan, a kategória 2015-ben ért a csúcsra, az akkori közel 50 százalékos piaci részesedésről mára 14 százalék alá csúsztak le az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) statisztikája szerint. Ebben azért a szigorodó környezetvédelmi szabályozók bevezetése mellett a Volkswagen nevezetes, 2015 szeptember közepén, Kaliforniában kipattant dízelbotránya is nagyban hozzájárult. 

A kibocsátási adatok durva és illegális manipulálása miatt a német autógyártó csoport 30 milliárd eurót meghaladó kártérítést és bírságot fizetett ki, és a perek sorozata még ma sem zárult le.

Mindent egy lapra tesznek fel

A botrány a Volvót csak áttételesen érintette, ők tehát a dízellel már végeztek, de benzines és hibrid járműveket még éveken át gyártani fognak. Valószínűleg üzletileg öngyilkosság lenne a benzinesekről is lemondani, főként most, amikor az elektromos autók keresletét övező hurráoptimista hangulat eloszlani látszik és a szaksajtó már-már a villanyautózás válságáról beszél. Persze ez koránt sincs így, a fejlesztések talán megfontoltabb ütemben, de tovább folynak.

– mondta egy lapinterjúban Erik Severinson, a Volvo Car termékfejlesztésért és gyártásért felelős igazgatója. Egyúttal megnyugtatta a márka szerelmeseit, hogy az utakon futó dízel Volvók alkatrész-utánpótlását garantálják, megjegyezve, hogy náluk az elektromos változatok fejlesztésében nem lesz törés, mint egyes riválisaiknál. 

Severinson biztos abban, hogy az elektromoshajtás-technológia hosszú távon még mindig nagyobb növekedést kínál, stratégiájukat is erre a meggyőződésükre építik, szerintük a zöld mobilitás előretörésében számíthatnak a vásárlóik támogatására is. 

A Volvónál sem minden fenékig tejfel, nemrég például arról döntöttek, hogy a kiszállnak a Geelyvel közösen birtokolt Polestar elektromos luxusautó-márka veszteségeinek finanszírozásából. A masszívan veszteséges cégben lévő tulajdonrészüket 48-ról 18 százalékra csökkentik úgy, hogy saját részvényeseik között osztják szét a „fölösleges” értékpapírokat. 

A vezetőség előterjesztését a Volvo Car április éves közgyűlésén szentesíthetik a részvényesek. A dízeltechnológiát a tökéletességig csiszoló Volvo klímavédelmi megfontolásokat is figyelembe vett, amikor a dízelek gyártásának a leállításáról döntött és ahhoz karakánul ragaszkodott. 

Mások nem kapkodják el a váltást 

Versenytársai viszont inkább mismásoltak, konkrét időpontot nem mondtak, a piac változásához, a technológia elérhetőbbé tételéhez, az elektromos autók árcsökkentéséhez kötötték a vállalásaikat. Hogy aztán módosíthassanak rajtuk. 

Ezt tette például a Mercedes-Benz, a luxusautókat gyártó német konszern februárban felülvizsgálta és visszavonta az elektromos autógyártásra vonatkozó értékesítési előrejelzését, és most arra számít, hogy az akkumulátoros járművek részaránya a teljes forgalomból tartósan 50 százalék alatt reked – írja a Bloomberg. 

Tavaly év végén az Audi közölte, hogy lassítja a villanyautó-modelljeinek piaci bevezetését. 

Egyedül a BMW nem tágít a németek közül, nála az elektromosok kínálata az idén teljesedik ki, minden kategóriában jelen lesznek a bajorok, akik tavaly az i5-öst és az iX2-est dobták piacra, hamarosan pedig az 5-ös sorozat akkumulátoros kombiváltozatát küldik a kereskedésekbe.