Az olimpia lemegy, de mi lesz azután a párizsi reptérrel?

Napi csatározás folyik a légitársaságok között a párizsi Charles de Gaulle (CDG) nemzetközi repülőtéren a szűkös kapacitások kihasználásáért. Hetekkel az olimpia megnyitója előtt fakadt ki a helyzet tarthatatlansága miatt a reptér „főbérlője”, az Air France-KLM, amelynek vezetője, Ben Smith radikális változtatásokat kért az üzemeltetőtől, az Aéroports de Paristól (ADP). 

– panaszolta a légitársaságot 2018 óta irányító kanadai topmenedzser. A reggeli csúcsidőszakban több tucat repülőgép marad közvetlen beszállási lehetőség nélkül, az utasokat sokszor a világ végére kell buszoztatniuk a gépükhöz, ami pénz- és időveszteséggel és rengeteg bosszúsággal jár. Az Air France-KLM 

• a közép- és hosszú távú járatok 10 százalékát, 
• a hosszú távú járatok 5 százalékát

kénytelen a „prérin” parkoltatni.

Ahhoz képest, hogy a CDG a tavalyi 67 millió utasával Európa legnagyobb forgalmú légikikötője volt, az infrastruktúrája meglehetősen elaggott, sürgős felújításra szorul. Jelenleg azonban tűzoltás folyik, a nyári olimpia utasforgalmának zavartalan lebonyolítása minden szempontot felülír. 

Mi lesz az olimpia után?

Ebben viszont nincs semmilyen ellentét az egyébként többségi állami tulajdonban lévő két társaság között. Mindketten azt mondják, hogy teljes mértékben felkészültek a vendégek fogadására, és jól együttműködnek egymással e téren – írja a Reuters. 

Edward Arkwright, az ADP vezérigazgató-helyettese a múlt héten rendezett párizsi légifórumon megerősítette, hogy az üzemeltetésre rájuk bízott franciaországi repülőtereken a szükséges infrastrukturális bővítéseket elvégezték, az alkalmi személyzetet felvették és felkészítették a megfelelő protokollok mentén.

Ben Smitht azonban már jobban izgatja, hogy a nyári csúcsszezon letudtával milyen állapotokkal találkoznak az idén húszéves Air France-KLM csoport járatainak utasai. 

Honnan lesz forrás a fejlesztésekhez?

A költségvetési kiköltekezés miatt túlzottdeficit-eljárás elé néző francia kormánytól beruházási forrásokat kicsikarni meglehetősen vakmerő vállalkozás, de a szükséges fejlesztésekre a forrásokat nyilván biztosítani fogják, a többit pedig az ADP-nek kell előteremtenie.

Erre is szolgál légitársaságok által a repülőtér használatáért fizetendő díjak átlagosan 4,5 százalékos emelése a 2024–2025-ös időszakra, amit a szabályozó hatóságok már jóváhagytak. Ahogy a távoli repülőgép-parkolóhelyek használatáért fizetendő díjak 3 százalékos mérséklését is. Ez azonban aligha orvosolja az Air France-KLM gondjait. 

A vezérigazgató szerint az idén 50 éves CDG a régiós központi (hub) szerepének betöltéséhez elengedhetetlen az utasforgalom és a múlt századot idéző csomagkezelés felgyorsítása, a határellenőrző kapacitás bővítése, a gurulási idők radikális csökkentése. 

Példaként hozta fel, hogy az 55 százalékban általuk használt CDG 2-es terminálnál a repülőgépeket karbantartásra át kell vontatni a létesítmény legtávolabbi pontjára, mert valamikor oda telepítették a javításokat és az időszakonkénti ellenőrzéseket elvégző hangárokat. 

Frankfurtban, Londonban, Isztambulban szorosan a terminál mellett dolgozhatnak a karbantartók.

Ugyanakkor Ben Smith egyetértett Emmanuel Macron elnökkel, aki 2021-ben a CDG tervezett negyedik termináljának megépítését lefújta, épp a pandémia idején, amikor a légi közlekedés soha nem látott válságát élte. Az elnök alternatív megoldások kidolgozását kérte az ADP-től. 

Folyamatosan nő az utasforgalom

Azóta a repülési igények nagyot nőttek, az utasszám már ismét a 2019-es utolsó békeévet idézi, ahogy a zsúfoltság is. Az új terminál megépítése mégsem került napirendre, de Ben Smith szerint a meglévő infrastruktúra önmagában is alkalmassá tehető az újabb igények befogadására, erről meg is kezdték a tárgyalásokat az ADP vezetésével. 

A világ egyik legnagyobb nemzetközi repülőtér-üzemeltető társaságának friss májusi statisztikája szerint a CDG-n az egy évvel korábbinál 3,2 százalékkal több, 6,109 millió utas fordult meg, míg a cég másik párizsi repterén, az Orlyn egyszázalékos pluszt és 2,983 millió utast számoltak össze. Az év első öt hónapjában összesítve 4,7, illetve 4,4 százalékos bővülést mutattak ki.