Ukrán–magyar olajválság: Kijevben elzárták a csapot, árrobbanást okoznának Magyarországon – de van megoldás

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, csak részben érkezik orosz kőolaj Magyarországra, miután Ukrajna a Lukoil elől elzárta a Barátság csővezetéket.

Orosz források szerint ez havi 1,1 millió hordó olaj kiesését jelenti. Ez a mennyiség nemcsak a magyar piacról hiányzik, hanem a szlovákról is. Itthon a Dunai Finomító (DuFi), Szlovákiában pedig a pozsonyi finomító (mindkettő a Mol érdekeltsége) a végállomása a Barátság csővezetéknek. Korábban ökölszabályként az volt elmondható, hogy mindkét üzemben a feldolgozott olaj mintegy kétharmada orosz eredetű.

Ukrán–magyar olajválság: ez történt eddig

Forrásaink leszögezték, hogy Magyarországra továbbra is jön orosz olaj, de ebből a Lukoil jelentős részt képviselt. Hivatalosan erről azt lehet tudni, hogy a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil adja: Magyarország és Szlovákia évente körülbelül kétmillió tonna kőolajat szerez be a vállalaton keresztül.

A Mol egyelőre nem kommentálta a kialakult helyzetet. Nyilvános adatok szerint a magyarországi olajtársaság 2025-ig kötött szerződést a Lukoillal évi 4 millió tonna olaj szállítására, ami az orosz cég kitermelésének körülbelül az 5 százaléka. Az is ismert, hogy a DuFi napi 165 ezer hordó, vagyis évi 8,1 millió tonna kőolaj-feldolgozási kapacitással rendelkezik, ezzel a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb finomítója.

Szijjártó Péter a napokban reagált. A külgazdasági és külügyminiszter még pénteken beszélt arról, hogy érthetetlen és egyben elfogadhatatlan döntés Ukrajna részéről az orosz Lukoil magyarországi kőolajtranzitjának leállítása. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, ám azt is, hogy 

A Barátság csővezeték létfontosságú infrastruktúra a magyar kőolajszükséglet ellátására. Ukrajnán keresztük halad át, a használatára pedig Magyarország és Szlovákia külön kivételt kapott az európai uniós szankciók alól.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy villámcsapásként hatott a hír, hogy Ukrajnában olyan jogszabály-módosítás történt, amelynek értelmében a Lukoil orosz vállalat olajszállítmányai nem haladhatnak át Ukrajnán Magyarország irányába.

Ez Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti elég erősen hosszú távon. „Jeleztük az ukrán hatóságoknak, hogy ez egy érthetetlen, elfogadhatatlan és barátságtalan döntés a részükről. Mutattak is készséget arra, hogy kijavítsák a helyzetet, de valahol ezek a törekvések félúton vagy valahol elakadtak” – jegyezte meg. Magyarország felvette a kapcsolatot a szlovák kormánnyal is, az EU hétfői külügyi tanácsülésén pedig napirendi pontként vetik fel a történteket.

Az ukrán lépés kifejezetten rosszul időzített, hiszen nyáron a legnagyobb az energiafogyasztás. A kieső energiaszállítások pótlása így extrém kihívás elé állítja a szolgáltatókat. Azonban az ukrán fél hivatalosan nem magyarázta meg az intézkedést. Oroszország viszont igen. „Ukrajna politikai megfontolásból döntött a kőolajtranzit korlátozása mellett, a helyzet megoldása nem Moszkvától függ” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szintén pénteken. Szerinte a mostani helyzet „elég válságos” Szlovákia és Magyarország számára.

Ukrán–magyar olajválság: ez súlyos, de van megoldás Magyarországnak

Az angolszász médiatérben igen befolyásos Politico ugyancsak válságként írta le az elapasztott orosz olaj hatását. Egyenesen arról írtak, hogy 

Az általuk megszólaltatott szakértő szerint az ukrán döntés nagyon súlyos helyzetet teremthet. Ijesztő jövőkép, azonban jelen pillanatban nehéz eldönteni, hogy mennyiben riogatás, és mennyiben valós helyzetleírás. Orosz szakértők ugyanis könnyűszerrel találtak megoldást az eredeti állapot helyreállítására.

Kijev azért határozott még júniusban a Lukoil szankcionálásáról, hogy ezzel is csökkentse a katonai kiadásokra is fordított orosz energiabevételeket. (De abból sem csinálnak titkot, hogy így Magyarországra is nyomást tudnak gyakorolni.)

Ha ezt a korlátozást kizárólag a Lukoillal szemben vezetik be, akkor más, nem büntetett orosz cégek kőolajával pótolható a hiány. Csakhogy fenyeget az a veszély, hogy Ukrajna teljesen leállítja az orosz olaj tranzitját. Ebben az esetben Magyarországnak inflációs kockázatokkal és energiaforrás-hiánnyal kell szembenéznie az orosz elemzők szerint is. Azonban még ekkor is maradna egy ígéretesnek tűnő jogi kiskapu, amelynek kijátszásával a magyar gazdaság hozzájuthat az orosz olajhoz a Barátság csővezetéken.

Ez pedig nem más, mint hogy a Lukoil – illetve adott esetben más orosz olajtársaság is – beleegyezik abba, hogy az olajátvételi pontot Magyarország és Szlovákia határáról a fehérorosz–ukrán határra vagy akár az orosz–fehérorosz határra helyezi át. Ha ez megvalósul, innentől kezdve jogi szempontból már Ukrajna területén nem a szankcionált orosz olaj fog átfolyni,

Azt azért fontos látni, hogy az ukránoknak több szempontból sem érdeke, hogy a Barátság csővezetéket felszámolják. Az orosz olajból a magyar és a pozsonyi finomítóban benzin és dízel készül, és visszajut az ukrán piacra. Ukrajna fő benzin- és gázolajszállítója Lengyelország, de más országok is a partnerei. Ha az orosz olaj nem jut el a szlovákiai és magyarországi finomítókba, akkor kőolajtermék-hiány és -drágulás következik, ami Ukrajnát sem fogja elkerülni.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Kijev a Barátság csővezeték tranzitdíjából komoly bevételhez jut.