Nem cégméretfüggők a vállalatirányítási rendszerek

– Miként hat a digitalizáció felgyorsulása a vállalati szektor és a közszféra működésére? Milyen trendeket lát itthon és külföldön?

– A vállalatvezetők manapság már nemcsak azt vizsgálják, hogy a jelenlegi globális válságok milyen hatással vannak a társaságukra, hanem azt is, hogy üzleti folyamataik jövőbiztosak-e. Ehhez figyelembe kell venni az új üzleti környezetet. A Covid-járvány felgyorsította a technológiai váltásokat és az ezzel járó folyamatok digitalizációját is. 

Mára a legtöbb tranzakció – mind az úgynevezett Business2Business (B2B), mind a Business2Consumer (B2C) szegmensekben – online történik. Még azok az ügyfelek is, akik korábban nem összpontosítottak az e-kereskedelemre, most az üzleti modelleket és folyamatokat az online tranzakciók felé fordítják. Ez a digitális transzformáció alkalmas egy új adatstratégiára is, amely átalakíthatja az üzleti folyamatokat úgy, hogy felelős és etikus ellátási lánc gyakorlatokat és folyamatokat hozzon létre. Ezek végső soron versenyképesebbé teszik a szervezetet. Arra is nagymértékben megnőtt az igény, hogy a vállalkozás pontosan tudja, mi történik nemcsak a központjában, hanem az ellátási lánc minden pontján. Ez igaz a szolgáltatóiparra és a közszférára is. 

A trendek belföldön és külföldön hasonlóak. Egy fontos kérdés a mesterséges intelligencia többletérték-növelő célú adaptálása. Sok szervezetnél ez első körben koncepciós szinten maradt. A cél a technológia hatékony és gyors bevezetése az üzleti folyamatok megújítása érdekében. Ez jelentheti ruhatermék visszaküldési volumen intelligens előrejelzését a kiskereskedelemben, a vihar-előrejelzésre alapuló pályaműködtetési fennakadások megelőzését vasúthálózatoknál, illetve intelligens algoritmusra épülő adóbevallás-ellenőrzést is kormányzati szerveknél.

Az alkalmazási szinten nagyobbak az azonosságok, a különbségek az adatrezidencia kapcsán nőnek meg. Itthon például az Európai Unió által bevezetett digitális adatszabályozás a mérvadó, annak kapcsán is, hogy a mesterséges intelligenciához szükséges nagy volumenű adatfeldolgozás hol történhet meg, illetve hogy az adat elhagyhatja-e az Európai Uniót. Az infrastruktúra szintjén ez is megszabja a megoldás kiválasztását.

– Ebben a környezetben milyen kritikus kihívásokkal szembesülnek a vállalkozások globálisan, a régióban és idehaza, amire megoldást nyújtanak a vállalatirányítási rendszerek (ERP)?

– Az elmúlt években a megerősödött fogyasztói tudatosság és a kormányzati szabályozás révén az etikus ellátási lánc kiemelt prioritássá vált a vállalkozások számára a megfelelőségi célokkal és a fenntarthatósági referenciaértékekkel együtt. Az ENSZ-nek például tíz kritériuma van az ellátási lánc fenntarthatóságának mérésére, a környezeti felelősségvállalástól a munkaügyi gyakorlatokon és az emberi jogokon át egészen a korrupcióig. Az új generációs vállalatirányítási rendszerek abban segítenek, hogy alkalmazóik ne csak megfeleljenek a jelenlegi szabályozásoknak, hanem a jövőben is megvédjék őket a bekövetkező változásoktól mind a szabályozási szférában, mind pedig a fogyasztók etikai igényeiben.

Az ellátási lánc stabilitásának a kulcsa az információs technológiai infrastruktúra sebességének és rugalmasságának növelése, miközben ez szintén növeli az applikáció használhatóságát, ezáltal létrehozva az inherens intelligenciát, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az összetett problémák megoldását. Ha kombináljuk az infrastruktúra által biztosított agilitást és sebességet az applikáció intelligenciájával, akkor ezek a folyamatok újratervezhetők úgy, hogy valóban jövőbiztosak és rugalmasak legyenek.

 A feladatok nagy százaléka automatizált lehet a közeljövőben, de a fenntartható üzleti érték-képző láncok kialakításáért továbbra is az emberek lesznek felelősek. Az ERP technológiának egyértelműen lehetővé kell tennie ezt a változást, nem pedig akadályt állítani elé. Az emberek így lényegesen több időt tölthetnek innovatív gondolkodással. Szerintem az ötödik ipari forradalom megállíthatatlan. A negyedik ipari forradalmat a technológia által vezérelt új hatékonyság és képességek jellemezték. Most az ötödik forradalomra nézve, ez azt jelenti, hogy hogyan humanizáljuk ezt a teljes változást.

– Mekkora cégméretnél merülhet fel reálisan az ERP használatának lehetősége?

– Az ERP rendszereket minden méretű vállalat használja vagy használhatja. Ezek világszerte különféle iparágakban működnek. Iparágtól függetlenül az ERP-rendszerek alapszinten is erős pénzügyi és számviteli képességeket biztosítanak a vállalatok számára, valamint automatizálják a kötelezettségeket, a számlázást és a tárgyi eszközök kezelését.

– Mik a hazai és nemzetközi trendek az ERP területén?

– Az új generációs technológiák, a digitalizáció és az új munkavégzési formák felgyorsítják azt a folyamatot, amiben a vezetők akár 25-ször gyorsabb fejlődést tapasztaltak a fejlett technológiák használata, a biztonságos adatkezelés és a megbízható ellátási lánc kialakítása terén. A szervezet digitális mag (digital core) képessége különbséget tesz a piaci győztesek és a lemaradók között. A sikeres digitális stratégiák a jelenlegi digitális alapműveleteket technológiai platformokká és applikációkká alakítják át, amelyek így lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy gyorsabban újítsanak az új üzleti modellekkel.

Ahogy az úgynevezett játékosított (gamified) kezdeti ERP rendszerrel történő megbarátkozástól az intelligens vállalat felé történő migráció agilis megvalósítása felé haladunk, fontos biztosítani, hogy a digitális mag (digital core) ne csak jobb és gyorsabb hozzáférést biztosítson az üzleti szempontból kritikus információkhoz. A digitalizációs projektek kevesebb mint 10 százaléka – technológiától függetlenül – hozta létre a várt üzleti értéket, illetve eredményeket. Az új ERP rendszerre történő átállás a valós idejű üzleti döntéshozatallal, valamint az alacsony kockázatú és nagy sebességű üzembe helyezéssel kezdődik, hogy az éles üzembe helyezés költsége minimális legyen.

– Mik a hazai és nemzetközi piacok közötti különbségek, mennyire tekinthető fejlettnek a magyar piac?

– A statista adatai szerint az ERP szoftverek magyarországi piaca 2024-ben körülbelül 70 millió dollár bevételt érhet el. A várt potenciális éves növekedési rátát (CAGR 2024-2029) 5,32 százalékra jelezték, ami 2029-re körülbelül 90 millió dolláros piaci volument eredményezhet. Globális összehasonlításban várhatóan az Egyesült Államok termeli a legnagyobb bevételt, 2024-ben ez körülbelül 27 milliárd dollár lesz.

 Az ERP-ra alapuló átalakítások a szervezet igényeitől függően eltérőek lehetnek – a kívánt eredmények általában magukban foglalják a hatékonyságot és a költségmegtakarítást, az úgynevezett compliance-t vagy megfelelőséget, illetve a jobb felhasználói élményt. Gyakran mindhárom kombinációja érvényesül. Ezek elősegítik annak a képességét, hogy a hangsúly az operatív prioritásokról a stratégiai prioritásokra helyeződjön át. Az ellátási láncokra tett hatást a korábbi kérdésekben részleteztük. A pénzügy számára ez azt jelentheti, hogy jobban előre tudják jelezni a pénzügyi eredményeket, modellezni tudják a tranzakciós kezdeményezéseket vagy változásokat, és javítani tudják az ügyfél-interakciókat. Az emberi erőforrásoknál ez magában foglalhatja az új tehetségek vonzását vagy fejlesztését, a kultúraváltást, a munkavállalók jólétét, a munkaerő-tervezést vagy a vezetői fejlesztést. A magyar piacon ezek a képességek jól adaptálhatóak.

– Milyen előnyei és kihívásai vannak ezeknek a rendszereknek? Általában az eltérő méretű, szektorú vállalkozásoknak milyen rendszerekben érdemes gondolkodni?

– Az agilis vállalat megteremtése nem mindig sikerül elsőre. A közös kihívások, vállalati mérettől nagyrészt függetlenül, abból adódnak, hogy nem sikerül meghatározni, hogyan lehet áthidalni az ambiciózus stratégiai célok és az operatív valóság közötti szakadékot, hiányzik a következetes iránymutatás a felső vezetéstől, és így a szervezetek és projektek nem állnak készen arra, hogy standard folyamatokat fogadjanak el a nem differenciált üzleti területeken. Ez az úgynevezett „back to standard” metodika, illetve rendszertelepítési elvárás public cloud esetében még szükségesebbé válik, mert a Software as a Service (SaaS) modell nagy gyakoriságú rendszerfrissítéssel dolgozik. Nagyobb vállalatoknál ezért hibrid telepítési technikát valósítanak meg.

A vállalatirányítási szoftverek gyakran csak addig maradnak „tiszták”, amíg meg nem vásárolják őket. A módosítások és a testreszabás kényelmes és hosszú távon nagyon drága módja annak, hogy ne változzanak a folyamatok. Ez frusztrációt okoz az IT és az üzleti egységek között. Különösen akkor, amikor a tanácsadók közvetítőként végül meghatározzák, hogy mit vár el az üzlet, és mit tud nyújtani az IT.

– Milyen hatékonyságot eredményeznek a vállalatirányítási rendszerek azokkal szemben, akik nem használnak ilyet vagy nem hatékony rendszert használnak?

– A globális világjárvány sok szervezetet kényszerített arra, hogy újraértékelje, mennyire jövőbiztos vállalkozásuk és a digitális mag (digital core). A modern adatstratégiák rugalmas informatikai architektúrával és moduláris felhasználási modellel való kombinálása lehet a legjobb válasz az új működési módhoz való alkalmazkodásra. Ahogy említettem a korábbi kérdés kapcsán, egy szervezet digitális mag (digital core) képessége és integráltsága különbséget tesz a piaci győztesek és a hátrahagyottak között.

– Az EY milyen stratégia mentén tud versenyképes maradni a területen?

– A technológia a mindennapi üzlet része. Az ügyfelek elvárásai a technológiai termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban gyorsan növekednek, és a felhasználóközpontú, mobil, agilis és adatvezérelt képességek minden szervezet számára tétet jelentenek. 

 Tapasztalataink azt mutatják, hogy a sikeres technológiai átalakulás négy kulcsfontosságú elemen alapszik: technológiai stratégia, következő generációs technológiai műveletek, infrastruktúra és szolgáltatások rugalmassága, valamint architektúra. A technológiai stratégia egy fontos eleme az EY tanácsadói portfóliójának. A technológiai stratégia magában foglalja a tanácsadási képességek teljes készletét, amelyek segítenek átgondolni a stratégiai kérdéseket, és teljes mértékben összehangolni a technológiát az általános célokkal és az üzleti célokkal.