Kannabiszfogyasztás: a napi füvezés jelentősen növeli a fej-nyak rák kockázatát

Egy friss kutatás szerint az éveken át tartó fűfogyasztás jelentősen, három-ötszörösére növelheti a fej-nyak rákok kockázatát. A fej-nyaki daganatok két leggyakoribb oka a dohányzás és az alkoholfogyasztás. 

Az egyéb kockázati tényezők közé tartozik a rossz szájhigiénia, a reflux, valamint a legyengült immunrendszer, valamint a gyümölcs- és zöldségszegény étrend. Illetve bizonyos környezeti ártalmak is komoly kockázati tényezőnek számítanak, mint azbesztnek vagy a fapornak való kitettség. Emellett egyre több fej-nyaki rákot okoz a humán papillomavírus (HPV) vagy az Epstein–Barr-vírus is. Ebbe a felsorolásba most már a rendszeres füvezés is bele fog tartozni – írja a CNN cikke. 

A kutatók azt nyilatkozták, hogy elsősorban azok számára jelent kockázatot, akik kannabiszhasználati zavarban szenvednek, azaz ha a használónál kettő vagy több tünet jelentkezik ezek közül:

• fű utáni sóvárgás,
• tolerancia, azaz már nem érzékel hatást,
• nagy mennyiségben fogyaszt, nem csak rekreációs céllal,
• nagy kockázatú helyzetekben használja,
• elvonási tüneteket tapasztal,
• képtelen leszokni.

Rákot okoz a füvezés? 

A kutatásban 4 millió egészségügyi adatot elemeztek, ebben a halmazban több mint 116 000 olyan fej-nyaki daganatos beteg volt, akinél jelen volt a kannabiszhasználati rendellenesség, vagyis sokat füveztek. Az elemzés során az adatok egyértelműen azt mutatták, hogy a kannabiszhasználati zavarban szenvedőknél minden korosztályra igaz volt, hogy:

• körül-belül 2,5-szer nagyobb az esélye a szájüregi rák kialakulásának;
• 5-ször nagyobb valószínűséggel alakul ki a lágy szájpadlás, a mandulák és a torok hátsó részének rákja;
• 8-szor nagyobb valószínűséggel alakul ki gégerák.

Szakértők szerint a füst a fő oka annak, hogy bizonyítható az összefüggés a füvezés és a fej- és nyakrák között. A mélyen beszívott és benntartott füst jelentősen növeli a megbetegedés kockázatát. Mindez pedig felveti a széles körű engedélyezés kérdésének ellentmondásosságát, és előrevetíti azokat a problémákat, amelyekkel számolni kell egyéni, társadalmi és az ellátórendszerek szintjén is.