Elindultunk egy költséghatékony támogatási rendszer felé

Az új napenergia-boom még a KÁT-os időkben kezdődött, ennek hullámai csapódnak le a 2017-ben induló METÁR-ban – hangsúlyozta a MEKH főosztályvezetője. Míg a KÁT egy nagyon kiszámítható rendszer volt, míg a METÁR-ban több részterület egyesült, a kötelező átviteli rendszert, egy új megközelítésű prémium-rendszer egészít ki.

Az Európai Unió egyre hangsúlyosabban tereli a tagállamok egységes szabályozása felé. A magyar szabályozásnál is cél volt, hogy a támogatási struktúrát tolják el piaci irányba, másrészt kerüljék el a túltámogatást, minél költséghatékonyabban működtessék a rendszert.

A KÁT egyértelműen jobb rendszer volt beruházói szempontból, így 2016-ban beesett 2870 nem engedélyköteles határozat, és 65 engedélyköteles. Mindez nagy tehertételt jelent, mert a határozatok kiadásával nem ér véget a MEKH feladata, melynek a módosításokról is döntenie kellett. 2017 januárjától mintegy 5000 KÁT módosítási kérelem futott be ezek nagy része (2000) telephely vagy helyrajzi szám módosítási kérelem, illetve határidő módosítási kérelem (2550).

A módosítások magas száma arra utal, hogy a szabályok nem voltak elég szigorúak, a beruházók sokszor csak a pozitív határozat után kezdik meg sokszor az erőműtervezését.

Szűk kapacitások jelentek meg egyfelől az elosztók, kormányhivatalok, kivitelezők részéről, növelve az átfutási időket, amely kritikus pontjává válta a KÁT-rendszernek, nagyon hosszú eljárási idők alakultak ki. Másrészt a finanszírozás oldaláról is felmerültek kérdések, mivel a bankok egy idő után már nem akarnak több naperőművet látni portfóliójukban.

A KÁT-ot felváltó 2017-től felváltó METÁR valójában két rendszer. A januárban induló „kis” METÁR keretében az uniós csoportmentességi rendelet alapján nem kellett jóváhagyatni, csak utólag bejelenteni a projekteket.

Ennek limitált, 45 milliárd forintos volt a kerete, és egy projekt nem kaphatott 4,5 milliárd forintnál többet, továbbá a megtérülési ráta 3 százalékban volt maximálva, ami visszalépés a KÁT-hoz képest. Olyan projektek jöttek be ide, melyek valamilyen uniós támogatást kaptak, jellemzően önkormányzati cégek.

2017 júliusában az Európai Bizottság jóváhagyta a „nagy” Metárt, amely megszüntette a források felső korlátját és, magasabb, 7 százalékos megtérülési rátával számolt a biomassza erőművek támogatására bevezetett a barna prémiummal.

A „nagy” METÁR szabályai attraktívvá váltak a beruházók számára, és ismét túlkereslet alakul ki a piacon:

2018-ban 6 milliárdos igény keletkezett, az évre meghatározott 1 milliárd forintos keretre, vagyis gyakorlatilag hat évre ki van merítve a METÁR-KÁT keret, április óta nem is lehet igényelni.

Tóth szerint ez alapvetően jó döntésnek bizonyult, mivel a tapasztalatok alapján újragondolásra szorul ez a kategória.

A zöld prémium alapelveiről szólva Tóth Tamás elmondta, ez nem fix átvételi árat jelent, hanem a termelő által értékesített ár, és a Mavir referenciaár alapján adott támogatásból áll össze. Ha a termelő a referenciaárhoz képest alacsonyabban adja el az energiát, akkor nyer, ha nem, akkor vesz, a rendszer ezzel is ösztönzi a piaci árak kialakulását.

A METÁR-t még mindenkinek tanulnia kell, de elindultunk a költséghatékony, piaci alapú támogatási rendszer felé. Hosszabb távon, kisebb módosításokkal működő modellről van szó – összegezett a MEKH főosztályvezetője.

Az Energiastratégia 2018 című konferenciáról készült tudósításokat itt találja.