Sorok a benzinkutaknál, de nincs ellátási zavar – marad az árstop

Hosszú sorok állnak egyes hazai benzinkutaknál, van, ahol már ki is fogyott a normál minőségű, tavaly november 15-e óta befagyasztott kiskereskedelmi árú üzemanyag, ahol pedig még van, ott az autósok kannákban is igyekeznek benzint, dízelt vásárolni. A holtankoljak.hu március 7-i becslése szerint a literenként 480-480 forintos ársapka nélkül a 95-ös benzin egységára most körülbelül 594 forint lenne, a gázolajé pedig 640 forint.

Nem éri meg importálni

A mostani üzemanyag-vásárlási pániknak csak kisebbik kiváltója a felerősödött üzemanyagturizmus és az, hogy a külföldi kamionosok is Magyarországon töltik fel a tartályukat. Nagyobb baj, hogy a hazai nagykereskedőknek nem éri meg üzemanyagot importálniuk, amióta a kormány a kutaknak eladott benzin és gázolaj nagykereskedelmi árát is literenként 480 forintban maximálta, hiszen emiatt a nagykereskedők beszerzési árai most jóval magasabbak az eladásinál. (A nagykereskedelmi ár befagyasztása a kisebb piaci erejű benzinkút-tulajdonosok védelmében történt.)  „Több nagykereskedő azért, hogy ne veszítsen tovább az üzleten, leállt a behozatallal, illetve csökkentette annak nagyságát" – erősítették meg a VG piaci forrásai is a szerda délutáni híreket. „A helyzet rendezéséről folyamatosak az egyeztetések a szaktárca illetékeseivel” – válaszolt lapunknak a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Grád Ottó azonban további információt nem tudott adni, miután az üzemanyagpiac ellátásáról tegnap este átfogó tájékoztatást adott a Mol elnök-vezérigazgatója.

Hernádi: a Mol megoldja

Hernádi Zsolt – ahogyan az a VG online is közzétette – az egyes kutaknál tapasztalt üzemanyaghiányt átmenetinek nevezte. Közölte, hogy alapvetően nem lesz gond, nincs ellátási probléma, csak logisztikai, ugyanis a hatósági ár miatt például sok kamionos is Magyarországon tankolja meg a járművét, ezért gyorsan kifogynak a kutak. A Mol nagyjából ugyanannyit termel, mint eddig, és az import leállása miatt kieső mennyiséget is tudja önerőből pótolni.

A VG-hez eljuttatott hivatalos Mol-közlemény ezenfelül kitér arra, hogy Magyarország kőolajellátása zavartalan, a Mol készletei és finomítói kapacitása elegendő ahhoz, hogy az ország üzemanyagigényét lefedje. A vállalat nyomon követi a világpiaci folyamatokat és folyamatosan vizsgálja, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy biztosítsa az egyenletes, országos ellátást.

„Viszont szükséges kiemelni, hogy a töltőállomások leterheltségét a korábbihoz közeli szintre kell visszaállítanunk.

Ez a legfontosabb lépés, mivel jelentősen megnőtt a kereslet az üzemanyagok iránt: egyrészt a Magyarországon áthaladó tranzitforgalom, másrészt a megnövekedett benzinturizmus miatt. A környező országokban ugyanis 100-150 forinttal magasabb az üzemanyag literenkénti ára, nyilván minden fuvarozó, átutazó, aki teheti, Magyarországon tankol” – idézi a közlemény Hernádi Zsoltot.

Időbe telik a kieső orosz olaj pótlása

Felidézi továbbá, hogy az elmúlt hetekben komoly változások történtek a világpiacon: soha nem látott szintre emelkedtek a kőolaj jegyzésárai, emellett sok európai ország, az orosz-ukrán háború következményeként, nem vesz át orosz kőolajat, emiatt nehézkesebbé válhat a finomítóik ellátása. Időbe telik, amíg más forrásból pótolni tudják a kieső orosz olajat. A Mol esetében nincs ilyen probléma: jelenleg is teljes kapacitással, a szokásos mennyiségben állítja elő az üzemanyagot és biztosítja a fogyasztói igényeket.

Buszok a benzinkútnál

Mindazonáltal – mint a G7 cikke felhívta a figyelmet – az üzemanyaghiányt és a kutaknál történő sorban állást nemcsak közvetlenül az import csökkenése okozza, hanem a gázolaj 480 forintban befagyasztott nagykereskedelmi ára is. Amiatt ugyanis, hogy ennek az előnyeit csak a kutaknál tankolók élvezhetik, a közvetlenül nagykereskedőktől vásárlók nem, egyre több olyan busszal is benzinkútnál tankolnak, amelynek üzemanyagát az üzemeltető eredetileg a nagykereskedőtől, magas piaci áron vásárolja. E lehetőséggel azonban csak korlátozottan élhetnek. A G7 úgy számolt, hogy a hazai közösségi közlekedés 61 százalékát lefedő három vállalat közül – amelyek a tartálykocsikból 180 forinttal veszik drágábban a dízel literjét a rögzített 480 forintnál – a mostani árkülönbség május 15-ig való fennmaradása esetén

a BKV-nak 870 millió forint, a Volánbusznak 3,4 milliárd, a MÁV-nak 1,2 milliárd forint többletköltsége keletkezik.

 Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az állam – az adóbefizetésekből – megtéríti az általa megrendelt közszolgáltatásnak a bevételekkel nem fedezett költségeit a közlekedési vállalatnak, de talán most ennél található jobb megoldás is.