Az atomenergiára fogad a brit kormány

A brit kormány 20 százalékos részesedést kíván szerezni a Sizewell C nevet viselő, nagyszabású atomerőműben – írja a BBC. A Suffolkban tervezett erőműben a francia fejlesztő is 20 százalékos részesedést kíván szerezni.

A kormány azt reméli, hogy a két nagy tulajdonos belépése felkelti az érdeklődést a nyugdíjalapok és az infrastrukturális befektetéseket kedvelők körében, így azok elviszik a maradék 60 százalékot. A Sizewell C fontos része az ország új energiastratégiájának, melyet várhatóan a héten mutatnak be. Egyelőre azonban nem született megállapodás a walesi Wylfa jövőjéről.

Kormánytisztviselők szerint az új nukleáris létesítmények – mint Wylfa vagy Sizewell – azoknak a nagy téteknek lehetnek a részei, mellyel az ország az atomenergiára fogad. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ezt nagy erőművekkel vagy éppen az atomtengeralattjárók technológiáját hasznosító kisebb létesítményekkel kívánják elérni. 

A kormány stratégiájában emellett az olaj és gázipari befektetések ösztönzése és a nap-, illetve szélenergia is szerepet kap.

A brit alsóház elé kerül hamarosan az a törvény, mely a beruházásra engedélyt adna és megnyitná a finanszírozást is – például a felhasználók villanyszámláját terhelő díjak segítségével. Az EDF szerint relatíve jelentéktelen lesz a költségek növekedése, és az első évben mintegy 2 milliárd fontba kerülhet a projekt, maximálisan pedig 12 milliárd fontot fog egy év alatt felemészteni a beruházás.

Az erőmű teljes költsége 20 milliárd font lehet,

ami valamivel kisebb, mint a Hinkley Pointban épülő reaktor ára, mivel a Sizewell gyakorlatilag azt másolja, költségmegtakarításokhoz vezetve. Azonban a globális inflációs nyomás – különösen az acél, a cement, a bérek vagy az energia terén – hatására ez tovább nőhet. Az atomerőművek világszerte hajlamosak túllépni az eredetileg tervezett költségeket.

A 20 milliárd fontos beruházás egyharmadát értékpapír-kibocsátásból, a maradékot pedig pénzpiacokról felvett hitelből fedeznék. A kormány 100 millió font erejéig már elkötelezte magát, azonban a 20 százalékos részesedés további összegeket igényel. Az atomipari szereplők szerint azok az uniós szabályok, melyek az atomenergiát is zöldnek minősítik, segíthetik a finanszírozás biztosítását, egyszerűbbé téve a nyugdíjalapok vagy a biztosítok számára a befektetést.

Noha több üzleti szervezet üdvözli a munkahelyek és a velük megjelenő képességek megjelenését, 

jelentős az atomerőmű ellenzőinek is a tábora, 

akik a tervezés és az engedélyezés kapcsán is igyekeznek a beruházást megakadályozni. A Stop Sizewell C csoport szerint felháborító, hogy milliárdokat költ az adófizetők pénzéből a kormány, míg a háztartások atomadó segítségével kell, hogy hozzájáruljanak a tervekhez, miközben megújuló energia, szigetelés, hatékonyabb működés és energiatárolás segítségével gyorsabban, olcsóbban és jóval kevesebb kockázattal is elérhető az energiabiztonság.

A kormány szerint viszont alacsony karbonintenzitású, mindig működő áramforrás az atomenergia, amitől a felhasznált energia negyedének biztosítását várják. Jelenleg a brit felhasználás 16 százalékát adják atomerőművek, ám a jelenleg működő 8 reaktorból egy kivételével mind bezár 2030-ig, miközben csak 1 épül éppen, a Hinkley Point C. Az a tervek szerint a jelenlegi igények 7 százalékát fogja fedezni, amikor megkezdi működését 2026-ban.

A kormány szeretné azonban a kisebb atomerőművek építését is támogatni, ám ezek még túl korai fázisban vannak. 

Az atomenergiát ellenzők szerint más technológiák olcsóbbak, környezetbarátabbak és gyorsabban telepíthetőek.

Mint arra az orosz-ukrán háború is rávilágított, egyre fontosabb a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés felszámolása, ugyanakkor azt is demonstrálta, hogy ettől mennyire messze vagyunk még.