Jelentős energiapiaci könnyebbséget, árcsökkenést ígér Orbán Viktor miniszterelnök napokban ismertetett három, uniós szintű javaslatának megvalósítása. Az első szerint – ezt a VG hétfői száma és online változata részletesen ismertette – fel kellene függeszteni az üzemanyagok bioösszetevőkkel történő, kötelező adalékolását.
A második a szén-dioxid-kvóta kereskedési rendszer (ETS) szüneteltetésére vonatkozik, vagyis arra, hogy a kibocsátók mentesüljenek a rájuk rótt kvótavásárlási kötelezettség, lényegében a büntetés fizetése alól.
Márpedig a jelenlegi árkörnyezeten a VG-hez eljuttatott számítás szerint
az áram árának 20-25 százalékát teszi ki a karbonkvóta költsége, ami Magyarországon nagyjából 800 milliárd forint.
E kiadást az energiatermelők áthárítják a fogyasztókra a magasabb áramár formájában. A jelenleg hatályos ETS-szabályozás alapján 2030-ig a magyar költségvetésnek mintegy 1 655 milliárd forint bevétele származik a kvótabevételekből és kvótaalapú egyéb alapokból. Ráadásul az uniós klímavédelmi csomag, a Fit for 55 megvalósításával várhatóan nőni fog a karbonköltség és az abból származó költségvetési bevétel is.
Mindennek tetejébe a kvótaárak már most is magasak, ennek hátterére Balogh József energiapiaci szakértő mutatott rá a VG-nek. Magyarázata szerint a koronavírus-járvány utáni gazdasági újraindulással a piacra áramlott nagy mennyiségű pénz elhelyezésére sok befektető széndioxid-kvóta-vásárlást tartotta legalkalmasabbnak, mert ezzel olyan, tőzsdén forgó virtuális terméket vásároltak, amelynél egyben minimális az ügyfél kockázata.
A lehetőséget felismerő hedge fundok őrült hozamokat értek el, így ma már több széndioxid-tanúsítvány van a pénzügyi befektetőknél, mint az általuk a piacukról lényegében kiszorított kvótakibocsátókéban.
E folyamat – mutatott rá – már megállíthatatlannak tűnik, mert a széndioxid ügye beépült egy ultra-zöld propagandaszövegbe, márpedig ki merne most a természetvédők és a zöldek ellen lépni.
A kvótaárak emelkedésével a több kvóta vásárlására kötelezett szenes erőművek kezdtek kiszorulni a kereskedelemből, a gázos erőművek pedig helyettük elkezdtek zsinórban (folyamatosan, fix mennyiséget) termelni annak ellenére, hogy a gázosokat eredetileg flexibilis működésre tervezték. A többet termelő gázos erőművek elvonták a földgázt a betárolás elől, Balogh József szerint ez az európai tárolók mostani, siralmasan alacsony töltöttségének az egyik oka.
Épp a gázüzemű erőművek működésével, az így keletkező probléma orvoslásával függ össze Orbán Viktor harmadik javaslata, az áram és a gáz nagykereskedelmi ára közötti kapcsolat szétválasztása. Elvben ugyanis hiába mindegy, hogy a tőzsdére került áramot milyen technológiával állítják elő, gyakorlatilag a tőzsdén neoliberális árképzés folyik: adott kereskedési óra elszámolóárát (clearing price) mindig az utolsó belépő termék ára adja meg,
márpedig az utolsó termék az esetek 99,89 százalékában gázüzemű erőműből származik.
Ezzel előáll az a furcsa helyzet, hogy bár Franciaországban az áram 76 százalékát atomerőművek adják, mivel ezek zsinórban termelnek, a kereskedésben nem számítanak új belépőnek, annál inkább csak a csúcsfogyasztás idején megjelenő gázosok. Emiatt tegnap a francia tőzsdén egy megawattóra áram 233 euróba kerül, pedig az áram meghatározó hányadát adó atomerőművek költsége nagyon alacsony.
Amikor a tőzsde úgy tesz, mintha csak gázüzemű erőművek működnének, árképzésével a szenes és atomerőműveket (más vélemény szerint a megújulókat is) túlkompenzálja, extraprofithoz juttatja. Ennek az ármegállapítási anomáliának az árát az európai fogyasztók fizetik meg
– jelentette ki Balogh József. Az európai áramtermelésen belül a földgázbázisú termelés aránya 2019-ben 22 százalék volt a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.