Három energiaár-csökkentő lépést javasol az EU-nak Orbán Viktor

A széndioxid kvótakereskedelmi rendszer (ETS) ideiglenes felfüggesztését, a nagykereskedelmi villamosenergia- és földgázárak egymástól való szétválasztását és annak a kötelezettségnek a szüneteltetését javasolja Orbán Viktor miniszterelnök az uniós döntéshozóknak, amely szerint bio-összetevőt kell keverni az üzemanyagokba. Ezek megvalósítására azért van szükség a kormányfő szerint, hogy alacsonyabbak, kezelhetőbbek legyenek a végfelhasználók számára már szinte elviselhetetlen áram-, gáz- és üzemanyagköltségek.

Az ETS rendszer azokat a vállalatokat bünteti széndioxid-kvótát kötelező vásárlásával, amelyek működésekor üvegházhatású gáz, mindenekelőtt szén-dioxid kerül a környezetbe. A kvótavásárlás közvetlen célja az, hogy a kvótavásárló vállalatok visszafogják a károsanyag-kibocsátásukat – így ugyanis kevesebbet kvótát kell venniük – végső soron pedig váltsák környezetkímélőbbre a technológiát. Nem véletlen, hogy uniós szinten terítéken van az ETS rendszer kiterjesztése ráadásul úgy, hogy a kötelezettség elérne egészen a lakosságig. Ám miközben a fosszilis alapú energiatermelés és az ipari gyártás esetében az említett technológiaváltás idő- és költségigényes, a kvótavásárlás pluszkiadása azonnal jelentkezik, és gyűrűzik továbbá a végtermékek árába. Ez a teher ideiglenesen megszűnne Orbán Viktor javaslatának elfogadása esetén. Ám a klímavédelmi szempontok pihentetése miatt komoly ellenvéleményekre is számítani kell, ha pedig átmegy a javaslat, akkor arra, hogy megnő a széndioxid-kibocsátás.

Hasonló a helyzet az üzemanyagok bioösszetevője esetében is: 

miközben az EU környezetvédelmi megfontolásból tovább növelné a benzinben és a gázolajban lévő megújuló eredetű energiahordozók arányát, ezen összetevők egyben drágítják is az érintett termékeket.

A bioösszetevők nélkül olcsóbbá válhat a tankolás, de féket kapna a környezetvédelem és a fenntarthatóság is – a fosszilis alapanyag ugyanis egyszer elfogy –, vagyis ezt az elképzelést is brüsszeli össztűz érheti.

Az áram és a gáz nagykereskedelmi árának szétválasztásával viszont nyitott kapukat dönget Orbán Viktor. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már egy hónapja jelezte, hogy ezzel kapcsolatban március végéig javaslattal áll elő, igaz, nem tette. Az Orbán Viktor által felvetett probléma lényege az, hogy a számos, de nagy súllyal  geopolitikai okokból megdrágult földgáz magával rántotta az európai áramárakat is, hiszen az áramtermelés jelentős része gázüzemű erőművekben történik. Viszont egy szabályozási eszközzel történő beavatkozás – lényegében uniós szintű nagykereskedelmi ársapka alkalmazása– tompíthatná az árakat. Igaz, a VG is beszámolt arról, hogy 

a magas áram- és gázárak mögött igen komoly spekuláció is állhat. Emiatt a liberalizált piacba történő szabályozási beavatkozás helyett megoldás lehet az érintett piac szigorúbb ellenőrzése és a vétkesek komoly bírságolása is.

Orbán Viktor (újságírói kérdés kapcsán) a Paks II. projektről elmondta: a beruházásra szükség van Magyarország stabil energiaellátása szempontjából, a megvalósítása kapcsán pedig nem merült fel semmilyen akadály.