Nagy gázbespájzolás a küszöbön

A földgázkereskedők lekötötték a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) szabad mobil kapacitásainak 92-96 százalékát a 2022/2023-as és az azt követő 3 tárolói évre is a társaság tájékoztatása szerint. Az, hogy közel 100 százalékig fel lesznek töltve az MFGT tulajdonában lévő, összesen 4,43 milliárd köbméteres kereskedelmi tárolók, azért kiemelendő, mert a teljes feltöltés uniós elvárás is az ukrajnai háború miatti gázbiztonsági megfontolásokból. Persze ahhoz, hogy országos szinten meglegyen a 100 százalék, arra is szükség van, hogy megteljen a másik hazai tárolócég, a Hexum Földgáz Zrt. szőregi, 1,8 milliárd köbméteres létesítménye is.

A betárolási időszak már tart, a hazai készletek a kapacitások 20 százalékához közelítenek az uniós statisztikák szerint. Ebből a biztonsági készletet is tároló Hexumra 46,45 százalék jut, az MFGT-re pedig 7,78 százalék. (A százalékok 0,8 milliárd, illetve 0,4 milliárd köbmétert takarnak.)
A nagy kérdés pillanatnyilag az, hogy milyen forrásból és milyen áron érkezik a gáz. A tavaly szeptemberben tíz plusz öt évre kötött új magyar-orosz hosszú távú importszerződés évi 4,5 milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik Szerbia és Ausztria felőli betáplálással. A mennyiség bőven elég a hazai lakosság és egyes stratégiai fontosságú felhasználók ellátására, de az országos gázigénynek csak körülbelül a felét fedezi. Orbán Viktor miniszterelnök az idén februárban további mennyiségre kért – de nem kapott – ígéretet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől,

és orosz eredetű piaci importra sem számíthatunk annak alapján, hogy az orosz Gazprombank tulajdonában lévő Centrex Zrt. tavaly visszaadta a gázkereskedői engedélyét.

Marad az egyéb forrásból történő behozatal. Bár a hazai földgázhálózat Szlovénián kívül minden más szomszédos ország hálózatával összeköttetésben áll, érdemi mennyiségű importra csak Horvátországon keresztül számíthatunk (ahová a tengeren érkezik a cseppfolyós gáz), később remélhetőleg jut a magyar piacra Románia saját termeléséből is.

Mivel a földgáz piaci ára igazán a hosszú távú szerződés megkötése után ugrott meg, az orosz elnök februárban joggal mondhatta, hogy Magyarország a piaci ár negyedéért jut az orosz szénhidrogénhez. Azóta azonban romolhatott a helyzet, mert az árképletben adott súllyal szerepel a tőzsdei jegyzés is.

Az, hogy Magyarország mennyiért jut az orosz gázhoz, a rezsicsökkentés egyre nagyobb terhet jelentő fenntartása miatt is fontos.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón az RTL Klub újságírójának kérdésére nem zárta ki, hogy a költségvetésnek (azaz az adófizetőknek – a szerk.) az idén 1300 milliárd forintjába is kerülhet a rezsicsökkentés fenntartása, ha a jelenlegi szinten maradnak a nemzetközi gázárak. Jelezte, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatósága függ a nyersanyagárak szintjétől, de a kormánynak vannak tervei a szükséges forrás előteremtéséről.