Megszűnt néhány, az atomhivatalt érintő regula

Hatályát vesztette néhány olyan kormányrendelet, illetve kormányrendeletek adott paragrafusa, amelyek a független Országos Atomenergia Hivatal (OAH) feladat és jogkörét sorolják fel. A változások a Magyar Közlönyben történt kihirdetés utáni napon, tehát 2022. május 28-án léptek hatályba.

Mostantól rövidebb az a rendelet, amely az OAH nukleáris energiával kapcsolatos uniós és nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, a hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a  kiszabható bírság mértékéről, valamint a hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szól. Már nem él az a kormányrendelet sem, amely a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeire és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységre vonatkozik, valamint egy további rendelet azon pontja sem, amely az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szól.

Negyedik változásként megszűnt az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a  kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről megfogalmazott kormányrendelet, végül az is, amely az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel kapcsolatos műszaki szakértői, tervezői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenység szerinti szakmagyakorlásra való alkalmasság igazolásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, továbbá a  nyilvántartás adattartalmára vonatkozó szabályokról szól.

Az OAH egyik fő jelenlegi teendője a két új paksi nukleáris blokk építéséhez kapcsolódó feladatok engedélyezése, ideértve a nem kifejezetten nukleáris jellegűeket is, így feladat- és jogköre az elmúlt években jelentősen kibővült. Van, hogy egy héten belül több, a Paks II. projekthez kapcsolódó engedélyt is kiad, de a legfontosabb határozata, amely magára az atomerőmű létesítésére vonatkozik, még várat magára, mert a kérelmezőnek sok módosítást és kiegészítést kell elvégeznie a dokumentumon. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Indiában egyebek mellett közölte: Magyarország felgyorsítja a paksi atomerőmű bővítését úgy, hogy a létesítmény 2030-ra kereskedelmi üzembe állhasson. Ugyanez a 2030-as dátum következik abból is, hogy az utóbbi időben már a blokkok 2028-as és 2029-es elkészülte szerepelt a hivatalos nyilatkozatokban, ennek alapján a beruházás miniszter által említett felgyorsítása nem a határidő előrehozását jelenti, inkább a további csúszás megakadályozását. E szándékot támaszthatja alá, hogy a Mavir Zrt. aktuális villamosenergia- rendszer fejlesztési terve – amely még az Ukrajnában folyó háború kezdete előtt készült – kockázati tényezőként azonosította a Paks II. üzembelépésének kitolódását, és többször kitér a 2032 utáni átadás esetleges hatásaira. A két új paksi blokkról szóló, 2014-es magyar-orosz megállapodásban még 2023-as átadást szerepelt.