Európának sokba kerül, de Oroszországot nem rázza meg a szénembargó

Nem szabad eltúlozni az európai szénpiac méretét, a földrész felhasználói viszonylag könnyen találnak a meglévőtől eltérő forrású kokszszenet, termikus (fűtési és áramtermelő célú) szénhez azonban már nehezebben jutnak akkortól, amikortól nem importálhatnak Oroszországból az ország elleni uniós szankciók miatt – foglalja össze elemzésének fő megállapításait az oilcapital.ru. A csattanó azonban így is az, hogy a földrész veszteségei mégis elkerülhetetlenek, elsősorban megnövekedő logisztikai költségeik miatt, ezt egyébként már az árak is tükrözik: miközben 2020-ban a londoni ICE-n a határidős termikus szén tonnája még 50 dollárnál is kevesebbe került, a tavalyi átlagár már kissé 100 fölött volt, az idén pedig két hónapon át 250 dollár körül alakult. Az orosz szakportál kijelentése a fentinél szélesebb körű, eszerint sem Európa, sem a világ szénpiacát nem rázza meg sem az orosz szén vásárlásának leállítása, sem az, hogy Japán is fel kíván hagyni az érintett energiahordozó behozatalával.

Amikor az oilcapital.ru európai szénpiacról ír, azt 29 országra vonatkoztatja, mert az uniós tagországok, Norvégia és az Egyesült Királyság adatait veszi figyelembe. Fenti következtetéseinek egyik alapja az, hogy a 2021-es, 82,6 millió tonnás európai szénimport – ideértve a lignitet is – 70 százaléka származott Oroszországból. Ezen belül azonban a 37,9 millió tonnás kokszszénbehozatalból csak 10 százalék jutott Oroszországra, a fennmaradó 90 százalék meghatározó részén Ausztrália (47 százalék), az USA (33), Kanada (8) és Mozambik (2) osztozott. Japán 2021-ben 143,3 millió tonna termikus szenet importált a lignittel együtt, döntően Ausztráliából és Indonéziából, míg Oroszországból csak 5 százaléknyit. 

Vagyis Európa 42 százalékkal kevesebb termikus szenet importál, mint Japán, kokszszénből csak 4 százalék a különbség, ugyanakkor – emlékeztet a lap  – csökken a széntermelése. A földrészen pusztán matematikailag is könnyebb helyettesíteni az importban 10 százalékos súlyú orosz energiahordozót. Ám mivel az európai termikus szénimportnak csak a 2 százaléka érkezik Ausztráliából és Indonéziából, e téren most váltásra lesz szükség.

A legfrissebb hírek szerint most épp Lengyelország válthat. Az ország vagyonügyi miniszterhelyettese szerint a szénbányászati vállalatok úgy döntöttek, hogy a következő fűtési szezon kezdetéig korlátozzák kivitelüket a tüzelőanyag-ellátás érdekében – írja az oilcapital.ru. Előzőleg ugyanis a lap által idézett Piotr Pyzik vagyonügyi miniszterhelyettes parlamenti közlése szerint a lengyel cégek megtagadták az oroszországi szénimportot, és korlátozták az orosz szén országon belüli értékesítését. Az ország mostani szénigénye meghaladja a belföldi termelést, emiatt – közölte Piotr Pyzik – lehetetlen egyik napról a másikra pótolni az orosz import hiányát. Ugyanakkor az állami bányavállalatok az idén mintegy 1,5 millió tonnával szeretnék növelni a termelésüket.

Hiányozna a magyar piacról az orosz szén

Korábban a VG már rámutatott, a magyarországi ellátást is kedvezőtlenül érinti, hogy augusztus 10-től nem importálható orosz szén az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt elrendelt uniós szankció miatt. Az elmúlt években viszonylag kis mennyiségű, de a lakosság által nagyon keresett darabos barnaszén érkezett, és elsősorban a keleti, valamint a déli megyékben kelt el. Hoztak a vagonok a szén válogatása, tárolása során keletkezett szénport is, de ezt a hazai igények csökkenésével, megszűnésével a szomszédos országok erőművei vásárolták meg. Egyelőre nincs szénellátási probléma, mert a fűtési idény lezárult, behozatal csak augusztus derekától indulna. A szankció megfogalmazói úgy számolnak, hogy a tilalom a mintegy nyolcmilliárd eurós orosz szénexport 25 százalékát érinti, és az eladónak évi közel négymilliárd eurós veszteséget okoz.