Még jobban behálózza a Főtáv Budapestet

Hőközpontok teljes felújítása, új vezetékszakaszok létesítése, új fogyasztók távhőre kapcsolása, távhővezeték szakaszok technológiaváltó felújítása, forróvízkazánok energiahatékonyságot fokozó cseréje és hőközpontok távfelügyeleti rendszerbe kötése a célja annak a fejlesztésnek, mely 3,854 milliárd forintos, 50 százalékos vissza nem térítendő uniós támogatással valósul meg – írja közleményében a Főtáv.

A beruházásokra a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. és a BKM Nonprofit Zrt. konzorciuma által benyújtott KEHOP-5.3.1-17-2018-00034 számú, Stratégiai gerincvezeték létesítése és energiahatékonysági fejlesztések a BKM Nonprofit Zrt. távhő-rendszereiben nevű projekt keretében kerül sor.

Jelenleg Budapest épületeinek hőellátását túlnyomórészt földgázzal üzemelő egyedi hőtermelő berendezések látják el. A pontforrások magas száma szennyezi a főváros levegőjét. Az új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolásával a KEHOP-5.3.1-17-2018-00034 számú projekt Budapest levegőminőségét érdemben javítja.

Újabb fogyasztók csatlakozhatnak

Fontos előrelépés, hogy Budapesten, az V. kerület északi részének távhőellátása érdekében megépül a XIII. Radnóti Miklós u. és az V. Markó utca között a Pannónia utcai távhővezeték, új belvárosi fogyasztók további csatlakozásának biztosítására. A pályázat keretén belül a Főtáv le kívánja fektetni az épülő Testnevelési Egyetem, illetve a távhő-szolgáltatási piac bővülésének kiszolgálásához az Alkotás utcai gerincvezetéket.

A jelenleg üzemelő hőközpontok egy részének alkotóelemei technológiailag elavultak, a hő- és villamosenergia-veszteségük a kor színvonalához képest magas a közlemény szerint. A háromfázisú villamos motorokkal hajtott szivattyúk nem fordulatszám-szabályozásúak, ezért ezen hőközpontok alkotóelemei korszerűsítésre szorulnak.

Ideje korszerűsíteni is

A projekt fontos része a meglévő távhővezetékek korszerűsítése. A primer vezetékhálózat egyes szakaszai elavultak, fajlagos hőveszteségük részben a környezeti hatások, részben a korunk elvárásainak nem megfelelő anyagok miatt magas. A hőveszteségek csökkentése és a vezetékekhez tartozó szerelvények megújításával jelentős mennyiségű energia takarítható meg.

A Rózsakerti fűtőműben üzemelő három, egyenként 4,65 megawatt (MW) hőteljesítményű, földgáz tüzelésű forróvízkazán részleges kiváltására a hőigényekhez illeszkedően a jó kihasználású zsinórterhelés mértékéig két 0,55 MW hőteljesítményű kondenzációs kazánt telepít a társaság, jelentősen növelve a hőforrás telepi hatásfokát. A távfelügyeleti rendszerrel optimalizálható az energiafelhasználás, és nőhet a felügyelt technológia általános automatizáltsági szintje. Ennek révén energiatakarékos üzemeltetést biztosít hatékony erőforrás gazdálkodás mellett.

Kevesebb gázra lesz szükség

Az öt eltérő jellegű, energiahatékonyságot növelő és környezeti teljesítményt javító intézkedés éves szinten a villamosenergia-igényeket 281 ezer kWh-val csökkenti, a távhőpiac hőtermelésének bővülésével elmarad a távhőre kapcsolt létesítmények földgázfelhasználása, továbbá 2363 gigajoule-lal (GJ) csökken a rózsakerti kazánok földgázigénye is. Az üvegházhatású gázok kibocsátása évi 8129 tonnával csökken, ez megfelel mintegy 570 hektár erdőszéndioxid-megkötő hatásának. Az energiahatékonysági fejlesztések által elért primerenergia-felhasználás csökkenés évi 121 420 GJ-ra várható, ez mintegy 3500 háztartás éves gázfogyasztásának felel meg.

A projekt a Budapesti Közművek Főtáv távhőszolgáltatási divízió középtávú stratégiai célkitűzéseinek teljesítését szolgálja, és egyúttal összhangban van a Nemzeti Energiastratégia 2030. Zöld távhő programjával, valamint a főváros levegőtisztaságának javítását célzó Budapesti klímastratégiával.