Most lehet nagyot bukni a téli gáz vásárlásán, ezt hozza az új EU-szabály

Alaposan megkavarhatja a magyarországi földgáztárolás bevett menetét, egyúttal jól meg is drágíthatja a beszerzést az az uniós elvárás, amely szerint a fűtési idény kezdetére minden tagországnak a kapacitásai 90 százalékáig kell feltöltenie a föld alatti gáztárolóit. A nagy bespájzolásra azért van szükség, hogy Európa felkészüljön az Ukrajnával háborúzó Oroszországból várt import esetleges téli elakadására.

Brüsszel Magyarországon formálisan nyitott kapukat dönget, hiszen a hazai tárolók jellemzően eddig is minden évben majdnem megteltek a betárolási időszakban. Most abból a szempontból más a helyzet, hogy ha a gázkészletről a tagországoknak kell gondoskodniuk, akkor az a gyakorlatban állami vagy az állam által erre kijelölt társaság, szervezet számára egy kötelezettség, szinte függetlenül attól, hogy éppen mennyire kedvezők vagy kedvezőtlenek a beszerzés feltételei.

Drága lesz az extra bevásárlókörút

Most pont elképesztően kedvezőtlenek: a földrész meghatározó gáztőzsdéjén, a hollandiai TTF-en az év utolsó negyedére már 170 dollár feletti áron mérik a gáz megawattóráját, az előttünk álló hónapokra pedig még magasabban. Viszont a télre már alacsonyabban, a jövő nyárra pedig csak 138 dollárért, vagyis a jelen állapot szerint csak veszíteni lehet a drága azonnali beszerzéssel.

Ugyanakkor a kormány az uniós elvárás miatt épp a napokban volt kénytelen felhatalmazni az állami MVM-et és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget (MSZKSZ), hogy annyi gázt szerezzen és tároljon be piaci forrásból, amennyit csak tud – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott. Nem ismert viszont, hogy a kormány ad-e muníciót is a „felhatalmazáshoz”, az extra bevásárlókörút ugyanis jó néhány milliárd forintba kerülhet az említett TTF-árak alapján. A kormány felhatalmazására egyébként azért lehetett szükség, mert a lakosságot ellátó nagykereskedőt a törvény arra kötelezi, hogy mindig a hozzáférhető legolcsóbb forrásból vásároljon gázt, most viszont még a hozzáférhető legolcsóbbért is mélyen a zsebébe – lényegében az adófizetőkébe – kell nyúlnia. (A beszerzés drága voltából a lakosság közvetlenül mindazonáltal semmit nem érez, hiszen a gázt, a gáz felhasználásával előállított áramot és a távhőt hatósági áron vásárolja.)

Az tároltasson, akinek végfelhasználója is van!

Szakértői vélemények szerint kézenfekvő is, hogy éppen az MVM nagykereskedője töltse fel a tárolókat, hiszen egyébként is az MVM csoportnak van a legnagyobb hazai felhasználói köre, ideértve a teljes hazai egyetemes gázszolgáltatási piacot. „Ha megjelenik a gáztárolásról az uniós elvárásokat a hazai jogrendbe átültető rendelet, akkor azt érdemes úgy megfogalmazni, hogy csak a végfelhasználókkal rendelkező kereskedőknek írjon elő tárolási kötelezettséget, viszont a felhasználó vásárlók nélküli, úgynevezett korlátozott gázkereskedelmi engedéllyel rendelkezőkre nem” – mondta a VG-nek Balogh József energiapiaci szakértő. Egyetértett lapunk azon felvetésével, hogy ha az MVM és az MSZKSZ „túl nagy”, a kapacitások 90 százalékát is kitevő mennyiséget tároltatna be, akkor azzal elveheti a tárolás lehetőségét a hazai tárolókat használó, mintegy tíz nagykereskedőtől, illetve ha e nagykereskedők piaci megfontolásból amúgy sem tárolnának be, akkor az MVM-re (és az MSZKSZ-re) marad a 90 százalékos feltöltés teljes terhe. Most inkább – mint magyarázta – az utóbbi helyzet áll elő. „Egy nagykereskedő akkor tölti a tárolót, ha van téli-nyári spread. Most nincs. Pillanatnyilag – például az Északi Áramlat lezárása miatt – drágább a gáz most, a nyáron, mint télen lesz, tehát aki most vásárol, bukik majd rajta a télen, amikor eladja. Akinek persze van végső fogyasztója, annak így is le kell tárolnia, hiszen el kell látnia az ügyfelét” – magyarázta.

Negyvennégy százaléknál tartunk

Folyamatos a letárolás – ez kiderül a tárolótársaságok és az FGSZ honlapjáról, valamint a hivatalos uniós adatokból. A fentiekből adódóan jó eséllyel döntően az MVM által behozott gáz kerül a létesítményekbe. A hazai tárolók mintegy 44 százalékig teltek meg gázzal, az uniós átlag bő 60 százalék. A hazai importgáz döntő része Szerbián, kisebb hányada Ausztrián át érkezik, orosz forrásból, és van Horvátország felől, valamint Romániából küldött behozatala is az országnak.

Bár a fentiekből is kitűnik, de a gyakori félreértések miatt érdemes hangsúlyozni, hogy a tárolt földgáz nem a tárolóval rendelkező társaságok tulajdona, azt nem a tárolócégek szerzik be, és nem is ezek adják el. A Magyar Földgáztároló Zrt. és a Hexum Zrt. csak a helyet adja a gáznak, anyagilag pedig abban érdekeltek, hogy a gázkereskedőktől minél több megbízást kapjanak.